Lapszemle, 1930. január

1930-01-25 [1358]

ttttKyirprsgáfi Y&saonja, Qsvtolia^yáfaii. címmel a Boh*mia/£4 £1/ budapesti keltezéstel Tea ér cikkben foglalkozik a keleti jóvátétel kérdésének rendesésével és rámutat, hogy a tárgyalások azárt ütköztek oly nagy nehézségekbe, mert Magyarország és Csehszlovákia között nagyon feszült viszony áll fenn. Azért nagy eredménynek tekinthető; hogy 3ok veszedelmes gyújt óanyagot elhárítottak az utbói és hogy Benes és* gróf Bethlen kétszer is tárgyaltak személyesen egymással* Magyarországon e tárgyalásokban jó óment látnak és azt hiszik, hogy a gazdaságilag egymára utalt államok között jobb viszony fog kifejlődni, Bz különben mindkét oldalon óhajt ják gazdasági körökben, A magyarok jól tudják, hogy manapság a politikát a gazdaságtól nem lehet különválasztani, mert az a legnagyobb mértékbén egymástól függ* Most minden beszélgetősben arról a lehetőségről van sző, hogy a két állam közötti gazdasági viszony meg fog javulni, azonban arranézve mindenki megegyezik, hogy először a politikai atmoszférát kell megtisztítani* Mindenki ismeri

á hogy tekintenek Csehszlovákia szempontjából mlt/á Magyarországhoz való viszony akadályának* /ózonban kevésbé ismerik Csehszlovákiában,, hogy hogy gondol-* kozbak e kérdésről a határon tul. Magyarországon leginkább arról panaszkodnak; hogy Csehszlovákia egy állaadó tüszűrés politikát üz Magyarországgal szemben és hogy a esek sajtó egy része feladatéul tüate ki a cseh közvéleményt folyt onowm Magyarország ellen as*itani. Amellett a magyarokat elmaradott despota nemzetnek állítják oda, amely az emberiségért és a kultúráért sohasem tett semmit és a csehek az egész éven keresztül egyetlen hangot sem hallanak a magyar irodalom nagyjairól Munkácsyról. lotzról sth- Budajeaten azt gondolTiflk ják hogy sok cseh ferdítés azt a célt szolgálja, hogy a tótok/, kik esetleg gazdasága előnyöket üiztosithatnájMük * Magyarországgal ralé fVttSZÁGOS LEVELI AK y ^ .