Lapszemle, 1930. január

1930-01-24 [1358]

kisentente három esztendővel ozel4 t kívánta" Az a tény hogy a felek hat hónapot kaptak a közvetlen megegyezésre, jogilag közömbös a döntőbiráskodás elvére nézve Azonkivül egy olyan ajánlat megvalósulását jelenti, melyet a magyar kormány a perek gyors elintézése érdekében már 1928-ban megtett 4/. Ha Magyar-ország hoz is áldozatokat azért hoff olyan követelésektől mentesüljön amelynek kielégit ését birói és diplomáciai utón egyes hatalmak, mindig nyomatékosabban sürgettek, a másik oldalon, - amint azt Snowden angol pénzügyminiszter hangoztatta, legalább is hasonló áldozatot hoztak* A fentieken elmélkedve az "Esti Kurir" talán eljut arra a konklúzióra, hogy okosabb lett volna, ha l< sipuskáját még egy darabig lábánál tartja, mint azt a magyar delegáció Hágába való elutazásakor igérte*. Az "Esti Kurir

1

' mai vezércikkében Rassay Károly rámutat

#

hogy az összes gazdasági érdekeltségek és a vármegyék egymásután táviratilag üdvözlik Bethlen gróf miniszterelnököt a hágai eredményekért de a magyar delegáció és a kormány még nem tartják szükségesnek feltárni a hágai megegyezés minden részletét, holott Lijapcsev és Schobert és a kisentente miniszterelnökei terjedelmes nyilatkozatokban siettek infoj?málni a maguk közi'éleményét Arra a kérdésre, hogy mit várta magyar nemzet a hágai tárgyalásoktól azt mondja, hogy várta^ hogj- a miniszterelnök felhasználva a hágai pódiumot a merev visszautasítás álláspontjára helyezkedik, itt aztán hivatkozik Ausztria példájára s rá mutat, hogy Ausztriát pedig nagyobb felelősség terheli a háborúért és a multak liquidálása címén még sem fizet egy fillért sem. mennyivel könnyebb helyzete lett volna a magyar miniszterelnöknek , amikor egy olyan ország nevében beszélt, amelyet területének kétharmad részében megcsonkít ottak^ majd azt mondja, hogy senkit se tévesszen meg a hivatalosan megrendelt bizalmi nyilatkozatok áradata és a hivatalos sajtó hangja. Szerinte már a hágai tárgyalások alatt a közvélemény megdob-