Lapszemle, 1929. december

1929-12-27 [1357]

I megragadnak a propagandára, főleg a békeszerződések enyhítését illetőleg, ferencesre a Berlinbe juvő franciák igen óvatosak. Franciaország, amely nem barátja a likvidációs politikának, barátja minden békés politikának, amely a sz« ződések megtartását célozza. Ugyancsak óvató ságot hirdet e kongresszusokon Pertinaz is az Écho 25ben és ha a francia katolikusok beszédeit megfontoltaknak mondja és helyesli is, támadja ülitzka'beszédét, aki Lengyelország kérlel-' hetetlen ellensége, tekintve, hogv Locarno gyönge oldalát emelte ki. Sajnos a jelek arra mutatnak, hogy Németország remél a Visztula és Duna vonalának meghódítására, ami az európai béke felfordítását jelentené. A Figaro 24 is rámutat arra, hogy a katolikus németek is olyanok mint a többi német és követelik az Aaschlusst, Danzigot, Folső-3ziléziát, a kisebbségi kérdés megoldását, szóval a békeszerződések f elboritását. Ili lesz, ha a franciák kivonulnak a Hajnavidékről? Az Action Fr. 24 szerint is a németek már készülnek a revanche-ra azaz Lengyelország mogtáamdására. w Az angol kabinet nehézségeiről, ki átásokról uj választásokra Angliában valamint az egyptomi választások eredményéről és az ebből folyó vitáról az angol parlamentben vezércikkezik a Temps 25, Az angol-egyptomi szerződés megköté sét kénve3 feladatnak tekinti, mert Sgyptom teljes függetlenséget akar, Magyarország. Utódállamok, A Temps 24 a jieggel nyomán ir a magyar álláspontról a jó

váté

telek kérdésében. Az osztrák nemzeti himnuszról a Temps, Débats, P. Párisién* Pop,23 és a «[. de Genéve 24 irnak. $eipel visszatérését a politikai, életbe a Temps 24 és 25 említik. Az osztrák reviziós ligáról a Temps 24, az agrárápárt és a Heimwehr viszályáról a Temps 25 és a J.de Genéve 24 irnak. Az Humanité ?3 irja,hogy a munkanélküliség Ausztriában növekedett, A cseh kamara bizalmi szavazatáról a Temps és Déoats 23 irnak, A román budget-ről a Temps és Débats 24, a bukaresti antiszemita zavargá