Lapszemle, 1929. december
1929-12-27 [1357]
hogy érint kezesben áll a két érdekelt kormánnyal s azért nem tartja szükségesnek,, hogy ismét nyilat kos zihit Ezzel kapcsolatban a-H»T •I«meg állapit ja, hagy Henderson a londoni magyar követ utján felhívta a magyar kormányt* hogy álláspontját az optánsügyben ismertesse, aminek a magyar kormány eleget is tett a* Braoke francia szocialista képviselő a "^esti Napló" párisi jelentése szerint a kamara keddi ülésén a keleti és a balkáni államok politikai viszonyaival foglalkozva támadta a magyar kormányt s többek közt azt mondta, hogy a magyar fascista szervezet /?/ a németbirodalmi Stahlhelm és az osztrák Heimwehr' 3 alakulat okkal kapcsolatban Európa békéjének állandó veszedelmét jelenti•» Berzeviczy Albert a "8 Órai Újság* karácsonyi számában "A w«>w*««dD««»« , ^wiK'»«^«« erei* som * *w mm^m te* <m a -a* sr> jr- *• m ae magyar kisebbségek jövője* cimü cikkében meggyőzően fejti ki, hogy 'brutális elnyomással és sanyargatással még egy nemzetet sem sikerült asszimilálni s igy bizton reméli, hogy a szomszédállamok beolvasztási tendenciája is eredménytelen maradó Hivatkozik Lengyelország példája* ra* Lengyelország feltámadása örök tanulsága annak, hogy élö nemzetek beolvasztása lehetetlen s arra a végső megállapításra jut^ hogy ha Magyarország megtesz mindent avégből, hogy az elszakadt magyarság vonzódása hozzánk ne csökönjén, bízhatunk benne, hogy az elszakított terül* tek magyarsága számunkra sohasem fog elveszni.,--A szlovenszkói Őslakosság egységes frontjának megalakulásáról • m «H' *db íttt mmm mm m mm m » mm mm mm- m w mm mm m mm Hlinka és fim csehszlovák miniszterek nyilatkozatait közli a * Pesti és "Pésll Napjó"/ Hirlap" /prágai "tudósítója« Eszerint a sal ovák*magyar közeledés a meg» m wm m m :m mm ' valósulás stádiumába lépett* Ezt bizonyít ja Hlinka Andrásnak éeTiso József csehszlovák miniszternek Dzurányi László a "Prágai Magyar Hírlap" főszerkesztője előtt tett nyilatkozata* Hlinka ebben a nyilatkozatában hangsúlyozza,, hogy eredeti álláspontja, hogy a szlovák kultúrát senkire sem akarják rákényszeríteni^ Ők nyelvi, vallási és nemzeti