Lapszemle, 1929. december

1929-12-21 [1357]

a népszavazásnál való magatartására vonatkozó_rendelete_elU panasza felett. A döntés a következő: Á tisztviselők politikai ^rzelmei számára a birodalma alkotmány 130. cikkelyének második szakaszában biztosított szabadsága magában foglalja azt a jogot, hogy egy megengedett népóhajnál tekintet nélkül annak tartalmára, bejegyezhessék magukat és a népszavazásnál leszavazhassanak. Á további indítványok elutasíttatnak," Az indokolás többek között megállapítja az államtörvényszéknek az ügy eldöntésére való illetékességét kikapcsolja az alkotmány sértés kérdését és annak megállapítása után hogy noha a porosz államminiszténum nem tittotta meg alárendelt tisztviselőinek s népóhajban és a népszavazásban való részvételt,, mégis attól tarthattak e tiszt viselők.hogy már a lajstromokba való bejegyzésük, vagy szavazatuk icadá sa által fegyelmi fenyítésnek teszik ki magukat Ez az állapot befolyá soLja a birodalmi alkotmány 125 cikke által külön is védett választási szabadságot és ennélfogva nem áll összhangban a birodalmi alkotmány el veivel Persze ezen tuinenően a birodalmi alkotmány a tisztviselőknek nem nyújt külön védelmet a nép törvényhozás ban való részvételük számára Mindennemű toborzó tevékenységük a tisztviselői kötelezettségek megsér tésével járhat és ennélfogva a tisztviselői állással összeférhetetlen lehet, Azt s kérdést, vájjon valamely nápóhajnak a tartalma olyan e hogy a tisztviselők a bejgyzéícn és a szavazáson kívül nem működhetnek közre annak keresztülvitelében, az egyes esetekben a fegyeJmi bíróságok által döntendő el. A napnémet üeutsche^Tagesztg ,/L9 §0(i/_az éUs^tűrvínyaaék döntését a porosz kormány háromszoros erkölcsi vereségének, mondja és azt. állítja,hogy a porosz kormány a öirodalom legmagasabb bírói tekintélyétől három .csatinnó pofont kapott. - A üerl Tagebi /19 598/ szerint az éllamtor vényszék ~ " ~ ~ " olyan ítéletet hozott,mely falamon módjára xxjjajpíi az_igazságot a közép uton keresi a két pereskedő fél között. A porosz államinisztérium sehol