Lapszemle, 1929. december

1929-12-21 [1357]

tásra nem engedett Nem szabad azonban 3zem elől t éveset en» hogy e gészen másképpen áll a dolog ííagyarországgal szemben Tudni Kell.hogy Magyarország jóvátételi kötelezettsége 1944 ig vég legyen és megváltozhatatlanul rendezve van 200 millió aranykoronával A kisentente a zonban arra az álláspontra helyezkedett hogy Magyarország gazdasági viszonyaihoz mérten jóval többet fizethet és olyan összegeket számi tott ki amelyeknek abszurditása kézenfekvő Tette pedig ezt azért hogy az utódállamokkal szemben a Young tervben megállapított követeié seket magáról elháríthassa s egyrészt Magyarországgal másrészt Bul gáriával fizettesse meg Itt kapcsolódik aztán be az egész kérdéskom; plefrumba az optánsok ügye Románia ugyanis azabaduln; akarván az op tónskövetélésektől azt a furfangom tervet vetette a tárgyalásokba hofsv a kirovandó magyar jóvátételi összegekből elégitek kí az optánsokst, ami homlokegyenest ellentétbe áll a trianoni szerződés 250 *ik paragrc, fusával" Hogv voltaképpen mennyit követei jóvátétel ciméh a kisentery te nem lényeges abból a szempontból hogy junktimot akarnak csinálni két* teljesen;, különböző ügyben A kérdés történetének iüyetén Összefoglalása után az "üjsag" megismételi hogy Magyarország kormánya és közvélemény*? egységesen áil Bethlen gróf miniszterelnök ismert felsőházi álláspontja mögött, hogy Magyarország további terheket nem vállalhat és a békeszerződés 250 ik szakaszában foglalt jogairól le nem mondhat A "Pesti Hjrlap""-Walko Lajos Parisban" oimü vezércikkében ismét összefoglalja a magyar kormány jóvátételi álláspontját Bethlen gróf miniszterelnök felsőházi beszédében precíztrozotr, négy pontja a lapján s hangsúlyozza, hogy a magyar külügyminiszter Parisban jogosan hivatkozhatik arra. hogy ebben a kérdésben a legszóuőbb b>altoi,a legszélsőbb jobboldalig a kormány háta mögé sorakozik fel az egész orsz& A "Pesti Napló" vezércikkében hangsúlyozza, hogy Magyarcr szag