Lapszemle, 1929. december

1929-12-20 [1357]

kötelezve Itália irányában. Igaz ugyan hogy a franciák hajlandók annyi koncessziót tenni Itáliának,hogy kövesse Franciaországot a fegyverkezés fokozásánál, a flottaprogramm kiépítésénél, ha ugyan ez érdekükben áll és rendelkeznek hozzá megfelelő anyagi eszközökkel "Nagyon szépen köszönjük - feleli erre az olasz lap Ez röviden azt jelentené, hogy a két hatalom mindegyike visszanyerné saját akciószabadságát.Ez esetleg hasznos is lehetne. De ebben az esetben mi szükség van tárgyaló asztal mellé ülni?" Ugyancsak éles tónusban reagál az előbbemlitett francia tendenciózus híresztelésekre a Secolo-_Sera /l?/ vezércikkében A szebenikói olaszéi lenes tüntetésekről szójé &i£ekkej. J3z,v3áb© megjelent második Avala--ügynöksági cáfolatot regisztrálja ajj\prnala d'Italia A8/ is, de ahelyett hogy vitába szállna a jugoszláv cáfolattal dátumszerüleg mutatja ki mikor és hol látott napvilágot a szebenikói tüntetésről szóló első hir és miként terjedt az el a francia sajtóba, is. Igy egyebek között a Temps értesülésére utal,amely egyebek köpött azt irta, hogy a francia hadihajók szebenikói látogatásának első nap ján francia matrózok is belekeveredtek a tüntető tömegbei de a francia és olasz hatóságok ezt kölcsönös megértéssel egymás között kimagyaráz ták. Sz az óvatos megfogalmazás is eléggé világosan kifejezésre juttatja, hogy tüntetés mégis csak volt, épen ezért a Giornale d*Italia haszontalannak,sőt provokálőnak minősíti az erőszakoskodó belgrádi cáfolgatást. Jobb volna hallgatni, mert a manőver úgyis kudarcot vallott. Ugyanezt reprodukálja a Popolo d^Italia /18/. Azokkal a jugoszláá hírekkel szemben,mintha a december eleji jugoszláv nemzeti ünnepen osztatlanul lelkesedtek volna a jugoszláv közös hazáért, és horvátországból, nevezetesen Zágrábból üdvözlő deputációk mentek volna a királyhoz a Tribuna /19/ budapesti keltezésű tudósítása szerint szemenszedett blöff. Jugoszláviában nincsen egy — — — — — — — — — -» —— — —i-JS/T #^J%c>T t-T7L'l vi ti