Lapszemle, 1929. december

1929-12-03 [1357]

A cikk a maga részéről helyesli azon román kormányintézkedést .amely szériát az ellenséges állampolgárok romániai javait likvidálni fogják,de valószínűnek tartja hogy az érdekelt államok ma\jd ugyanezt fogják tenni a területükön élŐ románok birtokaival mert hiszen különösen a bulgárok már várják, hogy a Macedóniai románokat ily módon kivégezhessék Kisebbségi ügyek A gyulafehérvári határozatik évfordulójáról eddig egyedül a Keleti Újság 2-276 emlékezik meg Paál Árpád vezércikkének alakjában Önkéntelenül felvetődik a kérdés hogy miután ma éppen e gyulafehérvári határozat megalkotói vannak uralmon nem lenne-e nekik kötelességük hogy azt is megvalósítsák ebből a történeti Ígéretből ami eddig 11 évig teljesítetlenül maradtt t.i* a kisebbségi jogok biztosi*ásársvonatkozó pontokat? Az efféle kérdésre azonban a kormánykörök részéről csak idegeskedés a válasz De elvégre ez az idegeskedés is sokat mond,mert gondolkozóba ejtő feleltet. A felirati vitában a zsidók deklarációját olvasta fel Piseher Tivadar a Képviselőházban az Uj Kelt 1-264 szerint, A Zsidó Parlamenti Klub teljes bizalommal várta a nemzeti parasztpárti kormánytól programjának beváltását de csalódás 4rte A kormány nem egyszer a reakcióval és a hipokriziesel kacérkodott munkája során

; Kezdetben ugyan az alkotmányoságnak^ törvényességnek és a közélet modernizálására Irányuló törekvésének adta tanajelét az ostromállapot megszüntetésével a rendőrségi és csendőrségi valamint a közigazgatási reformokkal a fejlődés azonban sokkal lasubb volt, mint aminőnek vártul Önkényes aktusok a polgári és katonai hatóságok részérő! a mostani korményuralom alatt is nagy számmal történtek viszont a megfelelő szankciókról nincsen tudomásunk: A közélet erkölcsi nívójának emelése irányában is rendkívül kevés történt Jellemző ebben a tekintetben , hogy ismét antiszemita excesszusok kaphattak láb«a de ezeket a mostani