Lapszemle, 1929. december

1929-12-16 [1357]

kodás hangján emiitik, hogy ilyen barátságtalan fogadtatásban részesiti a franciákat az a sziget, amelynek fejlesztésébe annyi milliót ölnek évente. 1 Popolo d^Italia /IV erre gúnyosan jegyzi meg, hogy ha fáj a franciáknak a Korzikába ölt sok kiadás, ezen nagyon könjbyen lehet segíteni, adják vüssza Korzikának függetlenségé^ ezzel először pénzt spórolnak meg

? másodszor pedig kellemetlenségektől kímélik meg magukat. Mironescu prágai látogatásáról és az ott elhangzott pohárköszöntőkről a Tribuna /IV közöl rövid jelentést. Ugyanezzel kapcsolatban a Piccolo /14/ prágai keltezésű tudósításában reprodukálja a németnemzetiségü keresztényszocialista Deutsche Presse cikk*t,amelyben azzal a megállapítással kezdi, hogy amikor a kisantant miniszterei tanácskozásra jönnek essze, abból rendszerint semmi jó sem származik a szomszádallamokra nézve, amelyekkel szemben a kisantant az európai béke hangoztatásával mind ujabb követelésekkel áll elő, ugy állítva be

s mintha az európai bókét csak ezek a nyugtalan szomszédok zavarnák meg. Hogy meddig terjed a kisantant békeszeretete és a szomszédok iránti jóindulata, az legutóbb kiviláglott a csehszlovák és jugoszláv sajtónak Ausztria ellen folytatott kampánnyából. Most aztán ismét Magyarországon van a sor, amelytől a kisantant nem kívánt kevesebbet, mint hogy mondjon le a trianoni szerződés 250* pontjáról. Jellegzetes,hogy a kisantant,amely mindig a békeszerződések betűszerinti betartását kívánja,, most épen ennek a kérdéses paragrafusnak törlését öífcarja kiforszirozni és valósággal irónia ,hogy egy csehszlovák miniszter foglal állást a döntőbírósági intézmény ellen, azután hogy Csehszlovákia fél Európával már ilyen döntőbírósági szerződést kötött. Nem kell cso- f dálkozni tehát azon, ha a kisantanttal szomszédos államok a legnagyobb bizalmatlansággal nézik ezt a politikát és más külországok felé orientálódnak, amelyek jóval erősebbek a kisantantnál. 4