Lapszemle, 1929. december

1929-12-02 [1357]

teszi fel a kárdést a cikkíró, fiz a politika mindenben Parisra és Prágára támaszkodik, szinte céltudatosan ignorálva Itáliát és azt lehetne mondani, szinte aggodalmasan kerülni igyekezett még annak a látszatát is,, hogy Itália és Bulgária között baráti kapcsolat áll fenn, mert talán attól félt, hogy ez a látszat kompromittálná i*ulgári8 másirányú érdekeit. A cikkíró nem hagyhatja sző nélkül Burov illojális magatartásának egyes kirívóbb jelenségeit, igy utal egy francia laptudósitőnak adott intervjura,amelyben nagyon hangsúlyozta, hogy Bulgár* ria soha sem irt volna alá Itáliával olyan egyezményt, mely bárminő vonatkozásban is valamely balkáni állam ellen irányulna.. Ez nemcsak inkorrektság Burovtől,hanem szinte megengedhetetlen tendenciozitás is állapítja meg a cikkíró - mert Itália soha sem ajánlott és fog ajánlani Bulgáriának olyan egyezményt,amelynek éle- más balkáni állam, ellen irányulna. Különben pedig Burov frankofil politikája hidegen hagyja Itáliát, amely semmiesetre sem arrogálja magának azt a jogot,hogy akár a Balkánon,akár másutt politikai barátságok monopóliumát biztosítsa magának. Bármely ország, beleértve Bulgáriát is

} kereshet olyan bará~ tokát,aminőket akar. Különben is a franciaország iránti barátság nem zárja ki az Itáliával való baráti viszonyt

v

We képzelje be magának Burov ur ,hogy olyan ügyes tud lenni,hogy Itália barátságát biztosítani tudja Bulgária számára, annak dacára,hogy Itáliát ignorálja, méltóságát sérti,amikor egyik napról a másikra más szerelmek után szaladgál. Itália a barát politikáját követigbarátokkal szemben*Nincg szüksége , de nem is akarja barátságát indifferensekre pazarolni és azokért exponálni magát. Még kevásbbé azokért,akik hűtlenek iiányában. Burov utóbbi nágy-Öt évi politikája szükségszerűen bizalmatlanságot ébresztett Itáliában, amely pedig eddig egyetlen igazi és kipróbál* barátja volt Bulgáriának. A cikkíró meg jegyzi, hogy ebből nem akarja i azt a következtetést lemnni,hogy Itália ettől kezdve kifejezetten I