Lapszemle, 1929. december

1929-12-02 [1357]

rius védelmet ad az államoknak AIio v a kinai-oxosz konfliktusban tör tont most, ugyanúgy történne majd egj aouet-lengyel konfliktus eseté ben ia,akkor is azt hangoztatnák a. hatalmak.hogy mivel a körülmények igen bonyolultak^jobb nem közbelépni. De ha igy áll a dolog,miért hivatkoznak mindig araerikai részről a l'ellogg-paktuiara akkoráikor a leszerelést aiirgs.tik ?- Az JSr& ^'oavelle SO

, is leszögezi hogy a paktum haté) ooyeága csődöt mondott Mig a népszövetség révén Briand többször Megakadályozott európai konfliktusokat,addig a Kellogg pak • ti-m r.zsiában hatálytalannak bizonyult .-Jrtsék mag az angol-szászok hát hogy a békét meg kell szervezni a Nópaáövétségen át. Briand ós Eerri ot poiiti kajának: és a öiníi nrotokollwanát a szellemében - A Figaro 29 Ugyanő :L r.e.

w

i Il-apitja a i'ellog^-pnktura értéktelenségét. k kamara külügyi bizottságának azt a hai ározatát ,uel; ben albizottságot küld ki a rajnai kiirrites feltételeinek negvizsgá lás'ra a/-^odaIonnal fo ad-ia a radikális Brt HouveHe 30 mert a franoiarnésiet - teéladást látja veszélyeztetve ezáltal. üzzel szemben a nacionalista. Journal des Dúbats 29 lélkasen helyesli a külügyi bi ZOtÍ3ág ; atú rozat á t,melyben a Biia :<-.ícle likvidációs politika által keltett - ^odlmak felébredését üdvozi? A Dóbats újból kritizálja Bri ^ politikáját, melynek bűnös engedékenységét a közvélemény nagy ráé-> elitélá a Parlement iól teszi,ha ellenőrző jogát akarja gyakorolni i b.-bldali Oeuvre 29.. tovább polemizál a Dóbata-val s azt mondja, hogy az az igazi struccpolitika,amely csak a német veszedslme-t látja s elfelejti s elfeledteti a közvéleménnyel,hogy más oldalról ír löket veszedelem az országra,olyan vészedé lem,amely ben esetleg ;-Izsói, lehet Németország se^itségére is,

;

... ti Figaro 30.közli Poerster tanárnak.az ismert német pa~ oifistí'nak az müncheni Alígemeine hunaschauban megjelent cikkét-.melyben Németország háborús" felelősségét fejtegeti s ostorozza a nemetek nel ml raindig me-levő háborús mentalitást..mely joggal késztethetne bizalmatlanságra a külföldet a^kj^^ós politikával szemben,