Lapszemle, 1929. december

1929-12-10 [1357]

dés 25(h-ik szakaszának megsemmisítésére, Eámutat a "Budapesti Hirlap" • • • •• m9 mW • tm *m%W %m Wm • W m9 Mfc *• V azokra a politikai hátrányokra., amelyek ebből a megtévesztő manőverből származtak Keleteurópa békés fejlődésére és azt ajánlja, hogy a két kérdés különböző természete szerint választassák ketté. Kiemeli azt is, hogy Nagymagyarországnak nincs mit tartani a a jóvátételi bi- « zottsággal való fenyegetésektől, hiszen a békeszerződés 164-ik cikke megadja a lehetőséget, hogy Magyarország a jóvátételi bizottsg esetleges igazságtalan megállapításaival szemben hathatósan védekezhessék.A "Nemzeti Újság" ostorozza azt a hazug légkört., amelyben a párisi keleti jóvátételi konferencia létrejötte Magyarországot annak idején meg sem hivt ák Hágába és igy nem szólhatott hozzá a keleti jóvátételi konferencia összehivasának kérdéséhez.. Az egész eljárás .mondja a "Nemzeti Újság" rendkívül hasonlít a trianoni békeszerződés létrejöttének t örtéaetéhez, Magyarország meg nem hallgatása ott is súlyos helyzetet teremtett,, amely ma is veszélyezteti Keleteurópa fejlődését . A keleti jóvátételi konferencia is olyan előzményekkel indult meg^ a^ * melyekkel szemben Magyarországnak nem volt alkalma védekezni és igy az eljárás csak kudarchoz vezethet-. Jó volna, ha a nagyhatalmak ezt észrevennék ós odahatnának

/ hogy a két különböző természetű kérdés természetes megoldása falé irányittassék,. Az "Újság'

1 vezércikkében részletesen kifejti Magyarország fi Zetésképtelen voltát és szembeszáll a titkos, vagy nyilt fegyverkezés átlátszó vádjával. Hasonló szellemben ir a "Magyarság'' is-W «* w «« w w m m* **• \x m> w» Az "Esti Kurir" Bethlen gróf miniszterelnöknek a "Germania" számára adott nyilatkozatával kapcsolatban többek közt azt irja,hogy ha jónak látta a külföldi közvélemény számára nyilatkozni a magyar ^ jóvátételről,,a nemzet joggal elvárhatta volna, hogy félreérthetetlenül utaljon az or^szág kétharmadrészének az elvételére^ az 1923-ban kötött