Lapszemle, 1929. december

1929-12-02 [1357]

az utolsé pillanat ean "jél viselkedett Bulgár Ural szembeni I nrn

gufly; zágrábi tb.főkonzul

ává dr-Weiaamann Adolfot nevezték ki aki már meg is kapta aa exe quaturt./torge nbl !»/ , Xágrábban a főpályaudvar mellett barakokat építettek a Pran- ! oiaországba kivándérlé munkásoknak de a berendezkedés már nem bizo ~ nyúlt elegendőnek mire a francia centrum most nagy csarnokok ás irodahelyiségek építésébe kezdett bele. Az idén eddig 6939 munkást szálldtettak ki Bélszláviábél franciaerszagba és a decemberi szállítmányok- 1 kai ez a szám 8000-re emalkeaik. Jevő évben még fokozzák a ciunkáakívitelt különösen az éro- szénbányákba.; a nehézipari műhelyekbe és a mezőgazdaságba, Nőket nem szállítanak. /

Iforganbl 30,/ Az R.l./L/jelenti

% hegy Domonkos Rezső magyar delegátusnak | sikerült Szabadka város vezetőségével Írásbeli megállapodást kötni mely nek értelmében Szabadta lemond Magyarországra került bittokainak igény

e lé

séről a magyar kormán/ viszont átengedi a magyar községek határontuli Birtokait a haGármenti fiélszláv községeknek legtöbb földet Így Bajnok és Bigyica kapA magyar-dé

lszláv- román agrárblekk ügyében hosszan nyilatkozik Sisarevics Tesa a belgrádi exportegyesuletek elnöke a Bélbácakában /30/, A kétnapos budapesti tanácskozásén azért nem lehetett végleges megállapodáshoz jutni mert Románia nem küldött megbízottat a feszült magyar-román pelitikal viszonyokkal magyarázható Románia nélkül minden megállapodáa illuzórikussá válnék, minthogy tebb kukoricát exportál mint a másik két állam együttvéve. Ha a hárem állam a kollektív kivitelben megegyezhetnék, é

8 legalább négy jelentékenyebb argentínai exportházat is megnyerhetne akkor az uj központ a világpiac urává válnék. A buzakivitelre vonatkozólag Románia nem D

á„szik je.entőseoo szerepet itt a termelést eg.re foko.ó Csenonuaggj. kell inká„» osgeg^ni |