Lapszemle, 1929. december

1929-12-06 [1357]

a román csapatoknak Erdélybe való bevonulása után már a 4-ik napon kikövetelték ezt, De ha a magyar köztisztviselők akkor mindjárt le le tették volna ezt a követelt hűségesküt, ml lett volna sorsuk ? A ^ Székelyföldön két alispán letette az esküt, mégis eltávolították őket állásaikból Áttérve az igazságszolgáltatásra, megállapította Gyárfás, hogy aig a magyar éra alatt a budapesti kúriának 7 román birája volt

8

adaig ma a bukaresti Semmitőszéknek nincsen még ennyi erdélyi román tagja sem A közoktatásra vonatkozólag megállapította Gyárfás, hogy annak a sok változásnak következtében, amelyet az egymást cserélgető iskolatörvények okoztav előállt az a helyzet.hogy a külföldi egyetemeken nem fogadják el a román középiskolák bizonyítványait Igy sem Bécsben, sem Grácban

}

sem BerIliiben ,de még Prágában em fogadják el az egyetemek a román középiskolai bizonyítványokat A pénzügyi kérdésekről szólva rámutatott Gyárfás az adóterhek tirhetetlenségérs , mert hiába emelik fel az adókat,, ha az adók ^ behajtást. x^

m na^yebe- r»yt3>saru»ágot hoz magával. Érintette Gyárfás megint a földreform kérdését is leszögezve hogy vagy szükséges volt szociális szempontból a földreform., amikor is szükséges ,hogy a kisajátított földeket vaiában kiosszák • vagy pedig nem volt társadalmi szükségesség 9 amikor is a földeket meg kell hagyni a régi tulajdonosknál^ do az u

s

n„ állami tartalékföldek rendszere mindenképen nagy hátrányt jelent az orezág termelésére-. Végül aztán Gyárfás Magyarország és Románia együttműködését kivánta a szláv veszedelem ellen és leszögezt e-hcgy e magyarromán közeledéshez a romániai magyar icisebbségen keresztül visz az ut„ miért is a kormánynak az országa szempontjábá»l is érdeke a magyar kisebbség helyzetének mielőbbi reale ~Í, e s e •,. ^|