Lapszemle, 1929. december

1929-12-02 [1357]

készültéig javítani és a kisebbséget szempontjából könnyíteni óhajtaná Már az uj közigazgatási törvény megszavazása ós alkalnazása során is nagy kiábrándulás érte a német kisebbséget legsúlyosabb sérelme azonban kulturális téren vari" A romániai németség elérkezett teherbiró képess égnek legvégső határához s már csak a legnagyobb hősiességgel tudja fenntartani évszázados iskoláit; Az állam még sem mutat hajlam dóságot abban az irányban: hogy a kisebbségi iskolákat komolyan tá. mo^ssa' Kzenkivül maga az oktatás sem szabad"

1

* Elérkezett az utolsó óra Ha a kormány továbbra is a visszautasítás álláspont jára helyezkedik ez komoly politikai következményeknek lehet az okozója Ha a kulturális téren nem áll be változás ugy a romániai német kisebbség, amely nyolcszázéves múltra tekint vissza,' létezésének legnehezebb nap* jai elé nézf Ilyen helyzetbe© egészen természetes hogy a n énét párt nem fogadhatja el a válaszfelirat 1 javaslatot * Székelyföld autonómiájára vonatkozó magyar követelések ellett az Universül S0«2?8 felháborodott cikket ir« Jellemző azonban hogy a cikk. egyáltalán nem emlitl- hogy szek a magyar követelések a párisi kisebbségi egyezményen alapulnak hanem a Mamu-kormány elleni éllel csak a gyulafeb.ériekéi határozatra támaszkodik mint a követelések állítólagos jogalapjára* Eszel, szedőén odaért*!-' hogy a gyulafehérvári határosat érdemben, csupán egyetlen valamit tartalmas}.? t*i* ^rdély csatlakozását Romániához^ a határozat többi pontja csak sallang*A róm.;kathoiikus egyházmegyéké uj határéinak megállapítása rövideen esedékes mert a közeli napokban már összeül a konkordátum alapján erre a célra kijelölt bizottság-:: Magyar szempontból s. legfon« tosabb kérdés hogy a bukovinai csángó-magyar községeket hová esat-olják^Eredetileg mindenki természetesnek, veit©, hogy magyarokról ié« vén szó az erdélyi rőmkathclikus egyházmegyéhez fognak kerülni? nehogy ismétlődjék egyházi téren Se A magyar katholikusoknak az az el-