Lapszemle, 1929. november

1929-11-21 [1356]

az európai egyetemes külpolitika fölé" helyezi s különös az egész dologben csak az, hogy ez az ujabb kis ent ent e demarche-fenyegess összeesik a keleti jóvátétel miatt Magyarország ellon indított hadjárattal* Ugylátszik a kisentente maga is érzi, hogy ügye ebben a kérdésben nem a legjobban áll* Az "JJjság" utal arra, hogy Románia részéről az op«2 CT« gg -33 TKtánsügy bécsi tárgyalásai idején is hasonló fogással élt, mikor ügye kezdett rosszttl állani. Ugylátszik tehát, hogy Romáaia a jóvátételi kérdésben is gyengéi! álláspontja védelmét és azért próbálkozik ezzel a diplomáciai s akkhuzással. Nem gondolja talán Románia, hogy ez a sakkhúzás volna az az ütőkártya, amellyel a francia sajtó fenyegetett bennünket* Ha ez volna, ez igen gyenge ütőkártyának bizonyulna.* A "Nemzeti Újság" rámutat, hogy a bukaresti"latin kulturbajnokok" érzékenysége érthetetDsi , hiszen tankönyveikben állandóan gyalázzák a magyar nemzetet és ezzel kapcsolatban emlékezteti a román közvéleményt, hogy 1918.tavaszán Olaszország legnagyobb költője Gábriel d'Annunzio mit állapított meg a román fajról*- , A'"Pester Lloyd" brukaresti jelentése szerint Mironescu román külügyminiszter vasárnap Prágába utazik, A "Pester Lloyd" zágrábi jelentése szerint jugoszláv fiorrásból azt terjesztik, hogy Schlegel gyilkosai Bécsből Budapestre szöktek volna A romén sajtó polémiába bocsátkozik az olasz sajtó ama felhívásával, hogy válasszon a Jugoszláviával vagy Olaszországgal való barátság között, a "Pesti Hirlap" bukaresti jelentése szerint a "Drep tatea* vezércikkben foglalkozik az olasz felhívással és többek közt azt mondja, hogy a román külpolitika most is nagy s zövetségésünk /?/ rendithetetlen barátságára támaszkodik, másrészt azonban arra az erős kötelékre is, amely őtet a kisententetal és Lengyelországgal összefűzi s ebben nem lát összeférhetetlenséget, különböző barátai iránti