Lapszemle, 1929. november

1929-11-21 [1356]

"Pesti Napló", hogy a kisentente is közös tárgyalásra készül a kimt m +, m m m- m m a* m. mm sajátított és a kárpótlandó magyar javak ügyében, amely kérdést a trianoni békeszerződés 250-lk paragrafusa szabályozza. A magyar sajtóban ma két lap vezércikkben foglalkozik a jó. vátételi problémával, az "Esti Kurir" és a "Magyar Hirlap"* Az "Esti Kurir" sajnálatosnak mordja hogy amig Bulgária népe felháborodással K m a, m * m m tüntet Szófia utcáin minálunk minden csendes és felveti a kérdést, hogy amikor Ausztriától ahonnan pedig a háború elindult semmiféle jóvátételt néni követelnek hogyan lehetséges az, hogy az összes hadikárok terhét Magyarországra hárítjákj és a magyar kormány 1943-on tul is hajlandó bizonyos,, még mindig misztikus, fizet esi kötelezettséget vállalni; A "Magyar Hirlap" veaércikkében a magyar külpolitika általános osődjét állapítja meg. Korányi Frigyes báró ama kijelentéséből indul ki, hogy a párisi Young-konferencián mind a tizenegy résztvevő állam ellenünk foglalt állást, majd különösen kidomborítja, hogy az olasz barátságot semmiképpen sem tudtuk nemzeti célok érdekében kihasználni s hogy Franciaországot, amelynek vezető politikai jelentősé ge kétségtelen- a magyar külpolitika távolról sem tudta megnyerni a magyar ügynek* Sajnálatosnak mondja,, hogy az optánsügyet tette a kormány külpolitikája tengelyévé s a külpolitika ilyetén meddőségével kapcsolatban foglalkozik a cikk Walko Lajos külügyminiszter és Kfenen Héderváry Sándor gróf személyével is s arra a,konklúzióra jut^ hogy az olasz barátságot kellene minél sürgősebben egy erőteljesebb revíziós polit ika' érdekében megmozgat ni Ujabb diplomáciai lépésre készülődik a kisentente Magyarország ellen.Pékár Gyula november 10.-1 beszéde az ürügy, amelyet a Bethlen Gábor-emlékünnep keretében mondott; Már az esti lapok kfa£lték a bukaresti Oxi ont-Eadio™ jelent est, hogy a Curentul Pékár Gyula