Lapszemle, 1929. november

1929-11-20 [1356]

melyeket a körülmények és a méltányosság parancsoljak Trianonban a hátainak elismerték,hogy Magyarország erőforrásai nem elégségesek a hatalmakat ós állampolgáraikat ért veszteségek és károk ióvatótelére Mindamellett a békeszerződés 163 c

ikkelyében kötelezték Ma* gyar azágot a szövetséges és társult hatalmak állampolgárainak okc zott hadikárok megtérítésére,Magyarország ezt elfogadta lábat azon ban az 1923-ban kapott moratóriumra hivatkozva megtagad minden jóvátételi fizetést 1943 után ezenfelül pedig elutasítja azt is, hogy bárminő mértékben is kompenzálja a jóvátételekből a békeszerződés 63. ós 250. cikke értelmében a magyar állampolgároknak járó kártérítéseket. Gauvain utal arra hogy az utóbbi kérdésben leg inkább érdekelt magyar állampolgár Frigyes főherceg aki több mint egy milliárd frankot követel az átengedett területeken fekvő óriási hűbéri birtokai /fief/ után Gauvain szerint egy uralkodóházbeli áerceg bírt ekkora óriási birtokot nem ia igen lehet a békeszerződés 63 és 250.pontjában említett magántulajdonnak tekinteni -A magyar kormány azon fáradozik folytatja Gauvain.hogy megnyerje magának a közvéleményt hamis tudósítások terjesztésévei,melyek a magyar kormánynak a háború kitörésében viselt szerepére vonatkoznak, Időnként reprodukálja azt a verziót,mely szerint a háborút 3zarbi ának Tisza beleegyezése nélkül üzenték volna meg Ezt a meaót sajnos egyes történetírók is elhiszik.akik nem vizsgálták meg a háborúra vonatkozó osztrák-magyar hivatalos okmányokat sem,Az osztrák-magyaj Vörös-könyvből ugyanis kitűnik,hogy a Monarchia kormányainak másodil közös tanácsán Tisza visszavonta előzőleg tett ellenvetéseit s teljesen jóváhagyta a Szerbiának küldött ultimátumot Később,amikor még hitt a németek győzelmeben Tisza szívesen fogadta példáal otresemannak a bókját.mint aki " erélyes magatartásával előidézte a háborút "./izeket a kifejezéseket egy volt magyar külügy ríj i.