Lapszemle, 1929. november

1929-11-01 [1356]

laszthatatlanok; a demokrácia ellen irányuló belső irányzat nem enged meg külsőt Locarno irányában. Budapesten bevallják,ho^ itt rejlenek az elszigeteltség okai. Változást, demokratikus irányt remélnek. Hosszasan foglalkozik Bethlennek a feudalizmus vádjára tett kijelen­té se ivei,Apponyiről, mint a német iskoláknak kultuszminisztersége ko­rában való elnyomdjárói emlékezik meg, majd azt mondja,hogy Rother­mere lord,akivel Budapesten annyi színházat csináltak, és akiről té­vesen azt tételezték fel,ho<y az elvesztett területek visszanyerésére helyesli a revánspolitikát, legutóbb erélyesen tanácsolta Magyaror­szág demokratizálását. Stresemann Genfben nemcsak a német kisebbségek kért szállt sikra,hanem általános követeléseivel Magyarországnak is szolgálatot tett. Öt meghallgatták,mert hittek őszinte, békés európai felfogásában. Az államférfiú Bethlennek meg kellene tanulnia még bel­ső akadályokat leküzdeni,hogy Magyarországot közelebb ho:',za az eljö­vendő uj Surópához. Kisantant. A Berl Tagebi /31-514/ Szüliő_Gto_letartóztatás^val jca^cso­^i^^JItáS.^ 1 ^ k° z jelentést,melyet "üj kSmked5si ai.'fár Szlovákiában" - "Öcszefüggés a Tuka-perrel?" cimeken közöl. távirata A Pronkf Ztg /31-812/ belgrádi Európa Press Aj-rül adja,hogy az uj alkotmányt a kezeli napokban a bánok tsnássadő testületének ló­tesitése által kívánják kiegésziteíii.

Next

/
Thumbnails
Contents