Lapszemle, 1929. november

1929-11-11 [1356]

kait a nagyobb, mint azt talán hisszük,: Ne áltassuk magunkat a nemzeti egység szaraival, amikor a tények sokkal súlyosabbak mint azt képzeljük" « Magyarország* t n r x a x » « • « • • • s A keleti jóvátétel kérdésében ás eszel összefüggésben az optánsügyről a 10-11-i erdélyi lapok a Times ismeretes óikká* referálják el- mely kompromisszumot ajánl Magyarországnak* A 10 .-i bukaresti reggeli lapok; Árgus 4976,; Qtiversül 261, seb, viszont az Aotion Pramcaise-ból Bainville cikkét ismert etikV Önállé cikket egyedül a Cuvantul 10-1637 közöl? de ez sem bir semmilyen jelentőséggel; A szokott román módon kertelve tárgyalja ast? ami a magyar külügyi bizottság legutóbbi ülésén ezébakerült, hogy inkompatibilitásnak lehet felfogni" hogy Bethlen István gróf mint minis ater elnök irányit ja az optánsügyet ugyanakkor^ amikor mint optáns-felpere* szintén érdekelt az ügyben Másrészt ugyani Íven kart • Ive tárgyalja a lap

? hogy a külügyi bizottság szóbanforgó ülésén éles támadások hangzottak el Titulescu ellen, hogy ez csupán személyes hiúsági kérdést csinál román részről, az optánsügybőlv* A budapesti franciad-olasz konkurrenoiáról vezércikkezik a Cuvantul 9,1636. A cikk

8 melyet N»2>avideseu irt,- ugy véli, szuka«&* lenne, ha. a román közvélemény ia tiaztába jönne bizonyos nemzetközi politikai irányzat okkal • Románia^ illetve a román közvélemény ugyanis elfcgO/ban hisz a jelenleg létező szövetségek biztonságában, valamint a franoiaorszagra alapított biztonaág ideájában^ mely utóbbit nemesak a faji rokonsága hanem a közösen viselt háború éa egy szövetségi, szerződés támasztja alá* Csakhogy a valóságban a francia érdekszféra immár tulagy a román érdekek korén* A francia érdekek Budapest falé veszik fel ujabban az irányt^ É a budapesti francia követ minden lehat Őt meg is tea® aziránt;, hogy ttWf^yerje a írwicsiÁk azéüájtá a ma&farok rokonszenréVS Nincs itt mázról saá

9 mint Praneiaorszám Olaszország rivallt ás áról :

f melyek ma egyformán vetekednek Magyar*