Lapszemle, 1929. november

1929-11-11 [1356]

A jóvátétel kérdésében az összes vasárnapi lapok ismertetik a "Times"-nak a magyar jóvátétellel foglalkozó második vezéreikicét, a> melyben Magyarországnak kompromisszumos "békés megoldást ajánl, a nacionalista és presztizs-érdekekre való tekintet nélkül. Azt mondja többek közt, hogy a párisi Young-bizottság kompromisszumot ki sereit meg és felkérte Magyarországot, hogy a további jóvátételeket 1943-tól 1966-ig némileg felemelt skála szerint fizesse, valamint arra is,hogy mondjon le az irtó dallamok elleni és az optánsügyön alapuló követeléseiről azzal a feltétellel, hogy az 1943#után fizeteadő összes jóvátételeket visszatériik neki az optánsok kártalanít ás ára* Elismerve^ hogy a magyar ellenvetések, amelyekkel ezt a kompromisszumos ajánlatot visszautasít ottuk

? nem alaptalanok, mégis azt mondja, hogy az ösa szes körülményeket figyelembevévé a kompromisszumos megegyezési javaslat nem méltánytalan, majd hozzáteszi, hogy a megegyezés meghiúsulása bizonytalanságot jelentene Magyarország gazdasági jövőjére* -á »Pester jf m m •* m«.« ct» Lloyds, a "Pesti Napló*, a "Népszava" aövehb reflexiókat füz a •ITimes" vezércikkéhez a "Pester Lloyd" és a "Pesti Napló" felvilágosítják a — ——"• — -— — —"' — "—— *'—— mmm mmm •mmmmr "Times"«t, hogy Magyarország miért nem mondhat le a békeszerződés 250-ik szakaszában biztosított jogairól* Rámutat, hogy az optánskérdée elenyészően kis része annak a keretnek^ amelyet a békeszerződés 250-ik szakasza jogokban Magyarország számára biztosit éa éppen ez a 250-ik paragrafus az egyedüli szerződéses védelme a magyar honosok érdekeinek hiszen a hágai jegyzőkönynek Bománia ás Jugoszlávia egyáltalában nem Írták alá az erre vonatkozó szakaszait, más államok pedig csak ugy parafálták, hogy az á-áirás ért ókét a kikötések eleve ílluzóriusckká tették, A magyar közvélemény nem győzi eléggé hangsúlyozni azt, hogy a magyar honosok mily fontos érdekeit védi a 250-ik paragrafus, hiszen többek között jelentős gyárt el epekről és birtokokról van szó, A