Lapszemle, 1929. november
1929-11-08 [1356]
fölött, amellyel a Maniu-kormány kezeli a romániai kiaebbségeket« Ammende szerint nem az a fontos* hogy a Maniu-kormány ezt a más bánásmódot a kieebbségdc irányában már meghonosította-e^, vagy paciig majd csak ezután a tervbevett kisebbségi törvény elkészítésével akarja meg ak honosítani - hanem fontos abb/Snowden kijelentései azért / mert bizonyít ják # hogy az angol kormány milyen nagy figyelmet tanusit a kisebbségi kérdéssel szembeni.. Az ia letagadhatatlan t ény ; hogy a Maniu-kormány csakugyan akar valamit.;,' amiként ezt Pop Ghita képvisel-thek külföldi kiküldetése is bizonyít jaj melynek célja más államok kisebbségi kérdéseinek a tanulmányozása volt * Immár csak az a kérdés .• hogy vájjon a Maniu-kormány eléggé szilárd lesz-e annoz, hogy a romániai belső helyzet minden nehézségei ellenére a kisebbségi kérdést csaJoagyan megoldj a* «• Ezzel összefüggésben említhető a Sieb l>eutsch.Tageblatx 716-906 ujabb vezér cikke is,: A cikk voltaképpen válasz a Hémet országba emigrált Lutz Korodinak az Alldeutaohen Blöttercben megjelent cikkére.. Ebben ugyanis Korod! Lutz szóváteszi azt a hirty hogy a Maniukormány a készülő kisebbségi törvényben bizonyos különbséget akar tenni és ennek megfelelően más-más bánásmódot előírni a romái. -. alatt élő magyarok éa németek között, arra való hivatkozással ^ hogy a magyarok közvetlen tőszomszédságban lévén anyaországukkai; ezek részéről nagyobb az irredentizmus veszedelme* Korodi Lutz ugy véli^ hogy ha ez csakugyan bekövetkezik^ a román uralom alatt élő németeknek el kell fogadniok a helyzetet, 1 a külöhbségtét el ellen nem szabad felszólalniokj hanem csakis saját érdekeiket kell szem elótt tarta« • niok* A szász hivatalos Sieb-Beüt3ch.Tageblatt azonban tiltakozik Korodi Lutznak ezen tétele ellen? Ea román részről a kisebbségek között csakugyan ilyen különbséget akarnak tenni egy törvényoaa ezt semmi esetre sem lehet elfogadni nemet részről., ha még a németek java* ra szólna is a különbségtétel:•; Itt elvégre nem csupán egyéni népi érdekekről van szój' hanem az általános kisebbségi problémának a fej. . . ORSZÁGOS LEI'ÍLTÍB.
