Lapszemle, 1929. november
1929-11-28 [1356]
Külpolitika, Koover elnökn ek a fegyverszüneti évfor-1 ni ón mondott bcsz édét és annak okoz realizmussal párosult magas erkölcsi szinvonalat máitatja a New-York Times /12/. Szinte szenvedélyesen kívánja a békát, irja a lap, *e tudja, ho^y ez nem varázsforuulákkal, hanem a béke egész gépezetének kiépítésével lőhet osak elérni* A tengeri löszerelésről mondott fejtegetéseit is intenfciv békeszeretet hatja át és ő is j-jtgy mint ldacDonald feleslegesnek tértje a tengerek szabadságáról Való diszkussziót, mert hu a nemzetek állják a háború kiküszöböl lenéről tett fogadalmukat, akkor a tengerek szabadságának kérdése Lutomstice megoldódik. A iíew-York Times kissé sommásnak tartja ennek a nagy történelmi kontrOvérzia ilyetén elintézését. 3z csak elodázását jelentheti, Hiszen Hoover elnöknek az élelmiszerszállító hajókról szóló propozrciój;* azt mutatja, l:og> a tengeri háborúk lei.etőségével s zámolni kell a jövőben is. Ami magát u propozioiót illeti, a Hév-York Tincs azt kivihetetlennek tartja és inkább osak mint nemes humánus gesztust könyveli el„ aminthogy az egész beszéd tartalmilag és szellemileg hü kifejezése volt a világbéke Ügyéért való lelkese-ásnék. Az elnöki beszédnek t.zon beállítását, h ogy az európ ai á llamok hadseregeinek léts zám a na tiz millióval több raint volt a háború előtt, a New-York Times /15/ tul sötét nek tartja. A valóság az , hogy ezek a hadseregek aa 3,400,000 főt képviselnek az 1912,-i 3,850,000 fővel szemben, ^.z & csökkentés a Times szerint biztató kilátást kell hogy nyújtson a további csökkentésre. Az elnöki kalkulációban nyilván bennfoglaltatnak a tartalékok is, ^e ezeknek, Írja a Times, a világháború borzalmai még olyan élénk emlékezetükben Váfr, hogy, in kább békeorŐknek , mint haderőjének számítanak.
