Lapszemle, 1929. november
1929-11-28 [1356]
ban a Franciaországgal való paritás álláspontjára helyezkedik, de kész figyelembe venni a speciális francia érdekeket. Briand az olasz követnek adott válaszában a francia kormány ama elhatározott szándékát hangsúlyozta, hogy igényt tart szükségleteinek teljes fedezésére. Ezután az első eszmecsere után ugy Briand külügyminiszter, mint az olasz követ opportunusnak vélték ujabb anyag beszerzését, hogy a tárgyalásokat érdemlegesen folytathassák A lap levelezője tudni véli,hogy a Quai d*0rsay sem tartja szükségesnek diplomáciai jegyzékkel fordulni , Itália hoz., tekintettel arra, hogy a bevezető eszmecsere e. részről sem történt Írásban. Ugyanez a tudósítást pár sorban regisztrálja azt is, hogy Briand ezen a mmisztertanácsülésen említést tett a Budapesten tenni szándSkolt kollektív diplomáciai lépésről a keleti jóvátétel tárgyában, Clemenceau haláláról és temetéséről általában szűkszavú Jelentéseket közölnek a 26~i lapok és ezek között csak a Kesto del Car Hno 5s Cofnere della Sera /£6/ regisztráljᣠa "tigris" halálának hire nyomán külföldön támadt visszhangot, illetve főleg német cikkek- . bői közölnek rövid szemelvényeket azt a címet adva ezeknek ,hogy Németország nem titkolja haragját és ellenszenvét az elhunyt Glemenceauval szemben. A Politika cimü belgrádi lap egyik legutóbbi vezércikkében Itália földközi tengeri politikáját bírálva arra a megállapításra jut, hogy Itáliának tnpoliszi hódító akciója provokálta azokat az első incidenseket,amelyek aztán közvetve a balkáni háborúnak ,majd később a Monarchia és üzerbis közötti konfliktusnak váltak okaiváA Popolo d N Itália AC/,amely erre a cikkre reflektál igazat ad a • belgrádi lapnak abban,hogy hiába mégis csak Itália vétke az,ha az osztrák Impérium nem létezik többé ,és hü az azelőtt kicsiny és je-
