Lapszemle, 1929. október

1929-10-26 [1355]

ság tagjainak. A tudósítás részletesen beszámol a német kisebbség kiküldötteinek a népszövetségi megbízottak által való fogadtatásáról mely alkalommal elsősorban XV111 Henrik, Pless hercege, beszélt,majd pedig Ulitz, a Volksbund ügyvezetője és Phant dr. szenátor adták elő a német panaszokat, többek között hangsúlyozván,hogy a jelenlegi vajda nyíltan utalt németirtó politikájára. Franz képviselő a német katholikusok helyzetét ismertette. Aguirre de Carcer miniszter megjegyezte, hogy különös elégtétellel állapította meg,hogy a német kisebbség összes képviselői a lengyel állam iránt való világos beállítást hangsúlyozták és nem kívántak egyebet,mint jogaik tiszteletbentartását. A Népszövetségi Tanács k§t nagy mozzanatból indul ki: az államok szuverenitásának tiszteletéből és a megkötött szerződések tisztele tbentartásáből. A DAZ /25-49V danr;igi_tudósi tása^elenti^ho^jB^ míny Danzigot Lengyelország katonai bázisává_tette azzal a magántulajdonban lévő danzigi csatlakozási sínpárok tulajdonosaihoz intézett rendelkezésével, amely szerint mozgósítás és háború eset ín tartcznak a csatlakozási sínpárokat azonnal a lengyel katonai hatóság rendelkezésére bocsátani,amelyek azokat üzembe veszik. A palesztinai kérdésről igen fi^elemrejaé^ltj^_^ közöl a Berl Tagebl-ban /25-504/ Theodor berkes,aki Ammanban felkeres te -Paisar király öccset,Abdallah emirt, majd pedig Hassan Chalid pasa transjordániai miniszterelnököt. Az utóbbi kijelentette,hogy az arabok feltétlenül követelik a Balfour-féie nyilatkozót visszavonása^ mert Anglia olyasmit igárt,ami nem az övé. Az arabok a jayilstkozatot is esetleg fegyveresen/megszüntethetnék. Az arabok legalább is Palesztina., Szíria és Trans Jordánia egyesítését követel ík, hogy a;okból egységes arab államot alkossanak.