Lapszemle, 1929. október
1929-10-25 [1355]
sen a szociáldemokrata párt megerősödését várja t Magytoország.- Utódállamok. • A keleti jóvátétele kről tárgyaló bizottság tárgyalásainak nehézségeivel újból foglalkozik röviden az Oeuvre 23,-ban Henry Barde,megállapítva,hogy nem ősapán az optánsügy miatt vannak nehézségek,hanem azért is,ra*rt: a t^bbi utódállam nak is az az álláspontéi . ja,hogy ha 5k beleégetnek a map-ar jóvátételi számla megsemmisítésébe ,nom hajlandók viszont''hitelezőkből adósokká válni,Ha tehát nem sikerülne olyan meggyőzést elérni,mely szerint mindkét oldal törölje követeléseit, az esetben az utódállamoka azt az álláspontot foglalják el,hogy Magyarország csak folytassa aagánköve telé ae inok behajtására irányuló akcióját.az utódállamok viszont kérni fog ják a magyar j vátőteli számla '."ssseállitását* jzteréoyí bárón ak az o utánsü :yjel ka. csolatban a Pester Lloydöan meg]elent nyxlatKozatát,melyü«n ii1takozik az optánsggynek*a jóvátétellel való ösaztkapcsolása ellen a visszautasítja Mironeacu idevágó kijlieatóseit,- a Temps 23, ismerteti. Az Oeuvre 23. ismerteti a P ester Lloyd cikkét.melyben tiltakozik a román kormány azon eljárása ellen,hogy az optánsd^yet a párisi jóvátételi tárgyalásokba "karja kapcsolni* A budapesti hydrológiai kongreaaua határozati javaslata róljnely megbélyegzi, a franciaországi gyógyfürdők ellen folyó rágal raaző kampányt,- a Matin 23.tudósít« A gazdasági kisentente kérdésével foglalkozik a Pax c.hetilap okt,6.-i számának egy cikke,mely befejezésében megállapítja, hogy ha a közbenső nehézségek kiküszöbölésével sikerülne ia a kisentente -államok között gazd sági kollaborációt teremteni^ ez csak akkor hozhatna teljes eredményeket,ha Magyarország ós Ausztria is részt vennének benne „A cikkíró /L. 3. jolii/ tudni véli. hogy a kisentente budapesti és bécai képviselői e tárgyban érintke zésbe loptok a budapesti es becsi Korma yoKka j,hogy előkészítsek e két ország mielőbbi részvételét a gazdasági kiaententeban.
