Lapszemle, 1929. október

1929-10-25 [1355]

sét és kiszabadítáeujrra a kormány közbelépést sürgette »• Eartha Albert a Károlyi Hcorrasíary volt hadügyminisztere a "Magyarság" mai számában nyilatkozik és rámutat, hogy a Tuka-pör kapcsán a pozsonyi "Szlovák" cimü lap nyilvánosságra hozta a "Szlovák" szer* kesztőségéhez intézett levelét, amelyben megvilágította Hodzsa Milánnal az októberi forradalom idejében folytatott egyetlen tárgyalását, amelyen Hodzsa még megelégedett volna egy tót miniszterséggel, két-há rom tót főispánsággal és egy-két ezred számára a tót vezényleti nyelvvei* Mikor ezt az utóbbi követelést Bartkamegtagadta, félbeszakadtak a tárgyalásoké Erre a nyilat kozákra Hodzsa nem is válaszolt többébe most Bttrtha Albert, ugy értesül

4

. hogy Parisban a francia külügyminisztériumban fekszik egy sserzŐdós bizonyos demarkációs vonalról 1918»december 6-ről keltezve s ez a szerződés a BarthaAlbert és Hodzsa aláiaá sával van ellátva Kt kell jelentenem, mondja Bartha Albert, hogy ez a legotrombább hamisítvány, amit az is bizonyít, hogy tudtával ő soha magát "Adalbert Barttiá-«nak nem irta alá semmiféle okmányra, mivel az Albert keresztneve semmiféle nyelven nem szoktak Adalbertnek fordítani, hanem mindig Albertinek^ de egyébként is ismételten ki jelent i,hogr ilyen demarkációs egyezményt soha alá nem irt .Hodzsa Milánt csupán egyszer látta és ilyen szerződéskötésre soha felhatalmazva nem volt mivel decemberben működött egy fegyverszüneti bizottság is.. Világos tehát, hogy ez az okmány, amellyel a trianoni békeszerződésnél Hodzsáék operáltak s a nagyhatalmakat félrevezették, otromba hamisitvány A "Magyarság" hasábjain Bartfca ezután megvilágit ja Diner«Dénes Jó* w: w «c a. •> w v *r zsef nyilatkozatának erre az ügyre vonat közé értékét és a meghamisitott Hodzsa-féle demarkációs szerződést magyar fordításban közli*Az "Uj Nemzedék" mai számában reprodukálja a párisi "IHusira tion" térképét, amelyen Csehszlovákiát Jugoszlávia helyén az Adriaitenger partján tüntetik fel s megjegyzi, hogy nekünk ugyan emiatt nem fáj a fejünk, csak jellemzőnek tartjuk, hogy Parisban némelyek Jugoszláviát is olyan alaposan ismerik, mint ahogyan Magyarországot^is