Lapszemle, 1929. október

1929-10-22 [1355]

Belpoliti

ka. Müller birodalmi kancellár a szociáldemokrata párt nürnbergi ^/ülésen nyilatkozott a Hugénberg-féle népszavazási moagalom etilen, amely ről azt mondotta, bogy a mozgalom vezetőinek tudniok kellene, hogy a részükről kivánt külpolitikai követelések nem vihetők keresztül, Sajnálkozni kell afelett, bogy a nacionalista ellenzék magatartása gyengiti a ^<5uet helyzetet a külfölddel szemben, holott egy okos ellenzék, mint amilyet például az angol kohzervatlvek fejtenek ki líacuonalddal szemben, az angol érdeknek hasznára válik* - Újból számos közéleti, főként Jcüzgazdasági 03 tudományi előkelőség bocsátott lei nyilatkozat ot, illet ve felhívást a népóhaj elLen. A kezdeményjBzés Luther Hans dr. rószéről történt^ aki álláspontját a iMZ-ban /20-486/ külön ia kifejti. Cikkében többek között aat mondja, hogy a 4. §, által, amely gyakorlatilag a büntető igazságszolgáltatást hivja fel döntésre a német nép politikai élotkérdései felett, nemcsak Németország nemzetközi tárgyalóképessége szűnne meg, hanem súlyosan megrázkódtatna a német állam egyáltalán, amelynek erejétől függ a jövőben minden. Az igazságszolgáltatás, aroelyet e zen az uton vonnak be a politikai hercba, koronájától fosztatik r:Eg, a politikai állatának pedig gerincét törik ketté, ha fontos döntéseket már nem -"elelős férfiak hoznának jeg, akik a birodalmi elnök éa a birodalmi gyűlés többségében kifője sósra jutó néptőbbsóg bizalmát élvezik, hanem büntetóbirák. - Ajiejúze^i j3M^ hogy eRy vldáki gyűlésen egyik szónokuk a (Jermanla /20-490/ szerint a következő kijelentést tette >» De iái kijelentjük, hogy tekintettel arra a tényre, hogy a kommunista bir oda Imi gyűlési frakció és ezzel a kom-runista párt az egész népet á legerősebb ellenállásra hivta fel a ioung-terv ellen, nekem a kommunista kedvesebb mint Hindenburg birodalmi elnölfc aki ezt a tervet