Lapszemle, 1929. október

1929-10-19 [1355]

a parasztságból fokozatosan az ország legbefolyásosabb rétege. A királykérdést a növekvő prosperitás háttérbe szoritetta - irja L.H- - és valószínű,hogy Magyarország továbbra is királynélküli királyság marad. A "királyi" jelzőt azonban most is alkalmazzák,valamennyi kormányhivatalra és intézményre. A legitimisták gróf Appenyinak, a magyar politika ezen legtiszteletreméltóbb alakjának vezetése alatt a 16-éves Ottó jogainak elismerését kivanják,amit azsmban megakadályoz az a körülmény,hogy jogilag nincs eldöntve,néhai Káraly király"le mond* tt-e n a trónról, vagy csak "elhagyta". Bármint is, bizonyos,hegy Káraly királynak 1921-i márciusi és októberi trónvisszafoglalási szerencsétlom kísérleteikHtrthy és Bethlen gyors cselekvése megakadályozta.Az utána követkeio detronizációa törvény történetét cikkíró részletesen ismerteti, megjegyezve, hogy az visszaadta a magyar népnek királyválasztási jogát. Valószínű - úgymond -, hegy a kisantant ellenezné,ha ezt a jeget Ottóra akarnák alkalmazni, de kérdés, hegy megengedhető-e a nemzeti szuverenitás ilyetén korlátozása? Jelenleg ugyan nem aktuális a kérdés, de el feg jönni az idő,amikor azzá lesz. Amíg Herthy és Bethlen állanak a kormánynidnál, a kérdés függőben marad. De a nép monarchikusérzelmű és nem akar köztársaságét. Cikkíró kiemeli,hegy s legkülöabözőbb rétegeket és a képviselőház kétharmadát magábafeglaló egységeapárt is an ti republikánus. Nem valószínű tehát, hogy a királykérdés örökre függőben maridjen. Megjegyzi,hogy a dinasztikus prebléma aztresan Összefügg a trianoni helyzettel. A párisi békeszerződések sújtotta európai államok közül Magyarország területveszteságe volt a legnagyobb ós Magyarország tiltakozott ellene a legerélyesebben és legállhatatosabben. Míg Ausztria inkább a Németországhoz való csatlakozásra aspirál, mint határainak kibővítésére, Magyarország épen határainak revízióját követeli, ami érthet5 is, tekintve hogy a háberuelőtti lakosságának és területének csak egyharmadát hagyták meg neki