Lapszemle, 1929. október

1929-10-03 [1355]

J Belpolitika* ± belpolitikai helyzet körül megindult hirlapi pouLemiában báró fíz^terényi József a "Pester Lloyd" mai vezércilckéfcen reflexiókat • W««ím«b«ww««wm a»a»a»aa>aaée m — *» -}.•* füz a Baltazár-féle 12 ponthoz, raegvilágitja azok utópisztikus voltát és azt mondja, hogy érdekes a szemébe nézni ezeknek a Baltazárféle pontoknak, főként a ő.-ik^ 8-ik és 10*-ik pontnak, amelyei: gazdasági és szociálpolitikai célkitűzéseket tartalmaznak* Itt van pl* a lendületes ki jelont és, hogy Magyarország mint szociális állam kimondja a municakényszart* Ilyesmi csak az államregényekbon olvasható, Ilémotországban Erzborger már próbálkozott ilyen tervekkel s maga a német szociáldemokrácia eífc¥etette a gondolatot, hogyan képzelhető t» hát, hogy most Magyarország tegye azt kormányprogrammá* De nem kevésbé utópisztikusak Baltazár többi gazdasági és szociálpolitikai progransaport jaí sem, pl. a birtokkötöttséget megszüntető gyíkeres földreform ;ct'reteléöe ^xaJUftaoni Nagy szolgálatút tenne, mondja dztoronyi bájé, ha valaki akadna, aki megmondaná ^ hogy a mai helyzetben ho» nah vegye a magyar állem az ennek végrehajtásához szükséges pénzt, mert azzal tisztában kell lennünk, hogy egy o$an financiális feladat amelyre fedezetet teremteni a jelen viszonyok közt aligha latot oAz "Bstl Kurír* vezetőhe]&en Daruváry Géza ny« külügyminis* ter fejtegeti! az inkei miniszterelnöki nyilatkozattal szemben a demokratikus követelményeket és a miniszterelnök mérsékletet és tem pót hangsúlyozó demokratikus nevelési programm jávai szemben azt az ellenérvet veti, hogy ha az ezeréves magyar politikai nemzetnek egy ezredév alatt nem sikerült politikai érettségre nevelődnie, hogyan képzeli a mai kormány, hogy 10 vagy 20 év alatt sikerül a népet politikai érettségre nevelnie Másrészt pedig a választójogi titkosság kérdését Daruváry szerint nem lehet célszerűségi szempontból tárgyal-