Lapszemle, 1929. október
1929-10-19 [1355]
hogy 1924 4-ben a szanálási kölcsönnel Kapcsolatban a jóvátétel kerdé«*«ee«eB«»ee«»w mm» mmmm mm m m mm m m mmm m m mm m* ma mm m mmm mmm mmm m m m mm mmmmmmmmmmm •» mm mm m Bének a rendezésénél minden tényező részéről, - nemcsak a nagynatalmak hanem a kisebb államok részéről is oiyan kijelentések történtek, hogy a magyar jóvátétel kérdését újból felvetni nem fogják. Kétségtelen, hogy gazdasági életünk nem birna el ujabb megterhelést és a magyar közvélemény jogtalanul osztatlannak és igazságtalannak tart minden olyan kísérletet, amely jóvátételi kötelezettségeinket súlyosbítani akamá. Bethlen István gróf miniszterelnök a felszólalásokra válaszolva, hangsulyazta, hogy osztja Kállay Tibor felfogását a Jóvátétel kérdésében, semmi körülmények között nem mehetünk bele abba, hogy az 1943-ig fennálló megállapodásokon változtassunk, vagy hogy ezen túlmenő jóvátételi fizetésre vállalkozzunk? Kétségtelen, mondja a miniszterelnök, hogy a most folyó párisi tárgyalásokon a b eke szem ődésről folyó Összes pénzügyi természetű függő kötelezettségek liquidálásáról van sző s a békeszerződésekből kifolyóan Magyarországot nemesek jóvátétel cimén, hanem más cimen is terheli* íizetési kötelezettségek s Magyaarszagnak kétségtelenül bizonyos érdeke fűződik ahhoz, nogy ezeket a kérdéseket véglegesen rendezzék. A magyar kormánynak az a felfogása, hogy Magyarország fizetőképességének megállapítása a jóvátétel szempontjából nem jöhet tekintetbe- Lehetetlennek tartja,hogy a mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmmmmmmmmmmmmmmm jóvátételi bizottság még egyszer reparáciőt róhasson ki egy azétdarabolt országra Ujabb reparációk fizetésének vállalása valutáris szempontból is veszélyes helyzetet idézne elö. Rámutat, hogy Magyarország csak nemzetközi segítséggel tudott kiemelkedni súlyos helyzetéből s bizik abban, hogy van olyan európai közvélemény, amely képes megakadályozni minden ilyen jóvátételi terheinket emelni szándékozó kísérletet :A miniszterelnök a felszólalásokban erintett ama gondolattal kapcsolatban, hogy létesitsünic gazdasági megegyezést szomszédainkkal^