Lapszemle, 1929. október

1929-10-17 [1355]

az olasz adminisztráció alatt lévő trieszti ós fiumei kikötőkkel ás éneket vasútvonalakkal akarják összekötni Belgráddul. A chikágói nagy ars ágnak egy nagy sikerű, trianoni estélyéről Számol be az Az írás /29/. A *OB3uth születésnapjának tiszteletére rendezett estén felszólalt az amerikai közélet több előkelősége is. Igy A.Y.^rickson a chikágói polgári biróoág elaő birája, aki kijelentette, hogy a magyarság iránt iaár azért is nagy rokonszenvet é*ez, mert hosszú birói pákáján a Ghikágóban élő 25-féle nemzetiség között egy sincs, melynek kriminális statisatíkája jobb lenne a magj arénái. Izsák Ignácznak a Hoover elnökhöz küldött angolnyelvü memoranduma arról győzte meg ""Irickson birót, hogy a földgolyó másik oldalán justizmordot követtek el a legártatlanabb nemzettel szemben. A trianoni ^rickaon szerző* és után, mondott abbékéról beszélni egyáltalán nem lehet. Jiagyarország olyan helyzetbe került, amelybe egyetlen önérzetes nép sem nyugodhat bele. Jaj azoknak a nemzeteknek, melyek mohóságukkai kihivták maguk ellen a világ közvélemény ót. lírickaon biró itt hangsúlyozta, hogy számtalan nagyhatalma rtölt már össze a világnak, mert erkölcsi alap hiányzott fundamentumokból, de oly hamar egy aeo pusztult el mint azok, melyek kapzsiságukkal időzték fel az egész civilizált emberiség haragját maguk ellen. Chikágó magyarságának ^rickoon biró azt üzeni, hogy abban a küzdelemben, amit a népek felvilágositáa ércekében vőgigküzdenek, őreá mindenkor számithatnak. Utána ü. Blaurock a chikágói gazolin társaságnak elnöke és az amerikai közéletnek kitűnősége legutóbbi magyarországi látogatásának hatása alatt ki jelen? tette,hogy a világ békéje érdekében meg kell változtatni a magyarhat árokat. Ejeward Coulon nagyiparos kijelentette., hogy ha az amerikai magyarok akciót indít/régi hazájuk érdekében, az amerikaiakat mindig maguk mögött fogják tad^fcfil. Tehát bátran *lőre

s uraim és höl~