Lapszemle, 1929. október

1929-10-17 [1355]

kezdtek ások a Budapestről származó hírek, amelyek arról a politikai offenzíváról szólottak, amelyek némely külföldi politikai tényezők r határaink megbontására végeztéké Természetesen ilyen körülmények között nemhogy egyezségről nem lehetett beszélni, de meg kellett szakítani a megkezdett tárgyalásokat is. Magától értetődik,hogy Csehszlovákia a aaját területén belül minden kisebbségi kérdést szabályozni fogó Selovenszky Dennik 16-258/., volt granoisoy Lajos .

Szenátor felhatalmazta a sajtót annak közlésére, hogy olyan levelet, amely lemondásának állítólagos megokolását Szüllő Gézának tartalmazta /L«okt

0

l4«-iki lapszemlét/ sohasem irt /és az első betűjétől az utolsóig koholmány, melyet valószínűleg kortesfágasnak szántak, /Kiradó 16-079/

e Okánik kanonoknak a pozsonyi polgármesteri székről való lemondását kortes célokból nagyon kihasználják a többi pártoké A Szlovák /l5-234/ vezércikkben fegl&lkezik az esettel és többszörösen hangsúlyozza^ hogy az agrárpárt meg van bélyegezve, A lodasa-féle lapok a Szlovenszky Dennik /16-S38/ és a Szlevenszká Politika kíméletlenül taraadják Okánikot, aki szerintük as&ért lápatt ki az agrárpártból mert püspök akar lenni

0 Itt említjük meg, hegy a pozsonyi tanácsülésen, amelyen búcsúztatták Okánikot, Maszár Ágost német szociáldemokrata éa Korén La~ jos a kommunistából átvedlett agrárius összepofozkodtako /Hvlö,,/ JfaUS&UoWE££a\ 4 cimmel a Bohémia /16-242/ jelenti* hogy az utóbbi időben a Szlovák többísben el lett kobozva és emiatt most Elinka egy-egy sürgönyt me*? nesztett Ma szarik elnökhöz és Mayr-üíarting igazságügy minist érhez, amelyekben tiltakozik a cenzora ellen, Maszarykhos intézett sürgönyébe Hlinka arról pamasjakedett

} hogy *jté$.a nemzethez intézett felhívását 4 sem lehetett uyili - osságra hozni f * ORSZÁnns1 FVÉM