Lapszemle, 1929. október
1929-10-16 [1355]
még pedig nen ügy hogj egyszerűen felhagyunk a gabonatermőlóssöl, i ksHana- amikor is Franciaország a külföldre lenne utalva s a külföl \ i det gazdagítaná ,- hanem ugy, ogy a gabonatermelést magát kell jövedelmezővé tenni Mintán pedig a gabonaválság nem speciálisan 4 francia,hanem európai jslenség s a kardost nemzetközi tanulmányozásnak kell alávetni,Európaszerte csökkenteni kell a gabbaaternelés deficitjét a ösztönözni a gabonatermelésre ugy,hogy a termelók megtalálják hasznukat.Vámegyezményakkel elő kell segíteni azt,hogy Burópa önmaga láthassa el magát gabonával. Ha ez a megoldás áldozatokkal jár is, még mindig jobb eredményt hoz majd mint a mai he] •et,amikor Burópa 24 milliárd frankért vásárol tengerentúli gabonát a Olyan programmpont ez,amelyet a mái,magát konstruktívnak te- i kiütő kor megkísérelhet megoldani.Sőt az aktuális problémák tekin_ tétében más téren is ilyen megoldás kinálkozikta munkaerő,tüzelődanyagok stb 0 tekén,Az európai államoknak meg kell egymással egyez- É riük.hogy érdekeiket összogyeztethessók,s határaikat nem eltörölni, ] hanem rugalmasabbkká kell tennie Ilyenformán az óvilág óriási jólétet teremthetne magának,csak akarnia kell és az érdekeket össze- . • egyeztetni, A belső és külső viszályok Európának minden nap súlyos milliókba kerülnek* /Temps 13 C Débatá 14,/ gyarmatügyi Mag,inot nkáagyminister Longevilleben tartott beszédet,melyben újból kifejtette a kormánynak azt a felfogását,hogy a rajnai zónák végleges kiürítésére csak akkor kerülhet a sor,ha a Toun^, terv " realitássá válik e " Majd azzal foglalkozott a minister hogy a rajnai kiürítésre való tekintettel mind égetőbb lesz a háta- m rotT megerősítésének kérdőse^ s megállapította,hogy e téren rainciea" 1 uTg'vafmi kevos tortént, /Témps.Debats 14 T / Egyiptomi cikksorozatának konklúziójában Kerillis /Echó 14./ u t a1 ar ra a"veszólyrs,mely Franciaország afrikai és ázsiai muzulmán lakosságú birtokait fenyegetheti az angol mukáskoroány könnyelmű egyiptomi politikája miatt a
