Lapszemle, 1929. október

1929-10-16 [1355]

kiknek feladata bebizonyítani, hogy a szlovákok talajdonkápek osehek és nincs joguk önálló szlovák nemzeti létükre, A másik oldalon áll a magyar sógor, akivel ezer éven át élt a tót békességben. Osak a XHo 1 században keletkezett a nyelvviszály* Hogy a magyarok tanultak a muli- j ból, látszik abból is, hogy a Magyar Szemle októberi száma, amelynek j szerkesztője gróf Bethlen István Arja, hogy a magyar sógor őszinte test- I vérisőget akar létesíteni a szlovákokkal, ha azok vissza akarnak térni I az ezeréves hazájukba,, A választás tehát könnyüs a csehek a halált ki* 1 nálják a tótoknak, a magyarok az életet, A szlovákok válogathatnak és I fognak is válogatni* J Választási mozgalmak | nagy szenzációja Okánik Laj03 dr

e pozsonyi polgármester lemondása,. |] Okánik, aki hót éven át töltötte be a polgármesteri állást, lemondó- || levelében azt irja, hogj' visszavonul a politikai élettől, mert nem || akarja támogatni azt a politikai rendszert, amely eddig SzlovenszkóbanjJ uralkodott ős most Hodzsa Mii annak csodálatosan gyors felépülése által 1 visszatérni látszik, A csehszlovák közvélemény nem tanúsított elég ceg«« értést Srobár iránt és nem értette meg azt az akciót, amely 192b~ban || nyilvánosságra hozta a 3zlovók politikai élet korrupciós bokrának ne~ • hány hajtását ós nem értette meg Waszaryk elnöknek előkelő gesztusát I sem, amellyel ez év februárjában a köztársasági agrárpárt ós a Szlovák I nemzet előtt rámutatott arra, hogy a szlovenszkói politikai élet er~ ,1 kölosi megtisztulását akarja elérnie- Okánik mindig összeköttet őst tar-B tott fenn a Hradsinnal és éles állásfoglalása az agrárpárt és Hodzsa. M ellen nagy feltűnést keltett a következményei éppen most a választá3okB előtt aligha lesznek csekélyek- Okánik Lajos, aki a mult ciklusban az 1 agrárpárt szenátora volt, most a párt egyáltalán -nem jelelte. / A fl Ho^ssa-féle S2lovenszky Dennik/15-835/ azzal szépítgeti a dolgot^hogy • a nagyszombati püspök tiltotta meg ükániknak»hogs jelöltséget va^al jcwj