Lapszemle, 1929. október

1929-10-07 [1355]

Benea a kisebbség kardosról

. A Prager Presse /6-268/jelenti, hogy Benes fogadta a német Bajtó képviselőit Prágában és a_ kisebbségi kérdésről beszélve megjegyezte,, hogy ő agy a háború előtt mint a háború után mindig a kisebbeógek pártján volt

9 ü most is konzekvens marad és ezért Genfben bizonyára jól fest Apponyi gróf mellett, 6 nem fogja magát dezauválni politikai karrierjével* A kisebbeégi kérdésben a főhiba, hogy mindig altalanositanak ahelyett, hogy minden kisebbséget speciálisan kezelnének* Például nagy különbség van aközött is, hogy egy állam kötve van-e a nemzetközi kisebbségi szerződés által vagy sem. Nemzetközileg a kisebbségek mindig csak egy minimumát ée sohasem egy maximumot érhetnek el, ezzel szemben pedig pozitiv együttműködésük által az államban magában sokkal többet érhetnek el. A YenoggiH^Pft^fiefcXg?-.. I kapcsolatban dr« Rudinszky pozsonyi keltezéssel hosszabb cikket ir a Prager Presseben /5-271/ és a csehek és tótok közötti viszonyról irva megjegyzi, hogy a faji egységet osak egy állam oltalma alatt lehet érvényesítenie A tótok talajdonképen nem bírtak állami múlttal mint pld

8 a csehek és csak ezért merészkedhetett Apponyi gróf, a hírhedt iskolatörvények megteremtője a nemmagyar nemzetiségű gyermekek Herődese északamerikai útjában Magyarországot a szabadság szigetének nevezni* A tótok felszabadítása osak egy közös faji eredetű államban volt lehetséges és a tótok felszabaditása egy sereg politikai esemény következménye, amely Szent Venczellel kezdődött és Maszaryk elnökkel nyert befejezést, A tótok az önrendelkezés alapján csatlakoztak a csehekho&u teljesen megengedhetlen az, hogy a volt Magyarországról mintegy ezeréves államalakulatról beszélnek., A háború előtti Magfarország államjogi struktúrája még százéves sem volt és talaj.; j . 33 *0