Lapszemle, 1929. október

1929-10-05 [1355]

rá, mely Mér agy is elkeseredett * magas adók, aa idegen tőke drágaság* és a kiviteli 1 eke tőségek csökkenése Miatt. A lap szerint a Dudapesti börzei baisse-et ne* kell komolyan «enni, Mert ez euórpai ^jelenség és különben ia m idapest e tekintetben érzékenyebb. apróbb nyomásban i ám érteti a cikk a Magyar álláspemtet, amely szerint a gazdasági stabilizálódás, melynek elől kellett volna jönnie, nekéz prebléma önmagában is, tekintve, kegy m^igyarerszág nagy mezi gazda népessége a piacok elesése folytán ressz kelyzetbe jutott,. A* tengedett javak értéke is nenéz kérdés, n'er/t a nogy<*rek azt sőt 17 milliárd pengőre becsülik, nig mások 4 milliárdra. 33 javak értékét is be ke";lene számi tani a jóvátételbe és akker Magyarersaág még követ elketne is. A káboruelőtti adósságok kérdésében is kát tárbe szorították a magyar érdeket, sert azeknak 45»7 JÍ-át kell fizetnie, nena területe az előbbinek csak is8 %-a és népessége az előbbi ó€> ?á-ára csökkent. Az eptánskérdést is felvétet

1 ák, de később visszavonták, mert az sub indice van. "L*rd Rotnerméret raadre*tasitetták

fl cimmel cikkezik a Mera.P.j ós kiemeli, kegy a magyarék megnnták őt. Ugyanis a napákban Retkemére Budapes;ea volt és ajánlotta a magyaroknak, kegy demokratizálódjanak, ka revíziót akarnak, mire Betklen gróf élesen raadreatusitetta őt beszédében, mint aki a viszenyek ismerete nélkül beavatkozik a nagyar ügyekbe és elv femában, mely civilizálatlan" erszágekkez illenék. Csak magyarok kivatettak Betklen gróf ezer int .íegitélni a magyar ügyeket és érdemetlen politikai nővér akékba idegeneket bevenni és véleményüket kikasznáini. Líáaik visszautasítás volt abban & kijelentésében, kegy a revíziót nem leket idő előtt felvetni.