Lapszemle, 1929. október

1929-10-05 [1355]

Külpolitika, Stresemann tragikus halálátak hirét eddig még csak a Journal de lenévé 4.-ben W.Martin koramentálja igen meleg hangon.Stresemann szerinte pótolhatatlan nemcsak Németországra,de Európára nézve is, mert az az érzelmi barátság,amely őt Briandhoz fűzte

9

megszakadt,pedig ezia a személyes barátságra épült fel az európai népek reménykedése. A Temps 2. vezércikke a Toung-terv ós a rajnai kiürités kérdésével foglalkozik s miután hangsúlyozta,minő nagy engedményeket tett Franoiaország a loung-tervban s minő könnyebsóget jelent ez Németország számára,Maginot legutóbbi beszéde kapósán leszögezi,hogy a 3. rajnai zóna kiiiritósóre igenis osak az esetben kerülhet sor,ha Németország előbb ratifikálta a Toung-tervet s annak végrehajtása effektive megkezdődött*A ki.iritósre vonatkozó francia igéret igenis feltételhez volt kötve,s igen helyes,hogy ezt a tényt most a francia kormány egy tagja világosan kifejezte, A Temps 3. az angol munkáskormány helyzetével foglalkozik a brightoni pártkoníerenoia kapcsán.Rámutat,mennyi csalódást hozott vá> lasztóinak a Mac Donald kormány,amikor ahelyett,hogy megiavitotta volna a munkanélküliek helyzetót»sulyosbitotta aztjt munkáskormány adós maradt szocialista programmjának beváltásával,ami érthető,mert parlamenti helyzete miatt erre nem is gondolhat.Belpolitikai téren a munkáskoimány ép oly tehetetlennek mutatkozott a nagy gazdasági problémákkal szemben mint elődje s kérdés,hogy az a kétes értékű siker,melyet a szovjettel való megegyezés jelent,-az eddigi jogos angol álláspont feladása árán.- kárpótolja-e majd a munkáspárt elégedetlen elemeit* a belpolitikai eredménytelenségért. Arnold Reohberg a Havas-ügynökséghez intézett ujabb le ve ló bei kifej ti.milyen alapokon képzelte el azt a francia-német katonai szüetsógnek,melynek gondolata többek közt Foohnak is rokonszenves volt* Rechberg fel tó telei között szerepel az Anschluss és a lengyel kor-