Lapszemle, 1929. október

1929-10-04 [1355]

szájas szociáldemokráciának, amely ebben is antifascista sportszenvedólyát akarja kiálni. Ami pedig azt illeti,hogy a kisebbsági jogoknak hatalmas pártfogói tannak, ezek a pártfogók ápen azok a nemzetek ás I impánumok,amelyek saját határaik között nyugodtan folytatják a kisebbságeket elnyomó politikát. Nagyfokú szemtelenség és hipokrataság kell tehát ahhoz,hogy akár Anglia ,Németorsság,vagy Franciaország Itáliával szemben a kisebbségek patrónusának tolják fel magukat. A cikkíró teljesen megengedettnek ős logikusnak váli,hogy e kárdásbeii -»-tália egyáltalán ne törődjék az úgynevezett európai közválemánnyel,azzal a már ismert mindenbe belekontárkodó spekulációval ás zsurnalisztikái hazuőozásokkal,amelyeket ilyen néven tüntetnek fel. Külföld. A Schober- kormány "megalakulásának 'ás az austro-marxismus bukásának hiráhez figyelemreméltó kommentárt füz a fascista part hivatalos orgánuma, a tfoglio d*0rdmi,melyet a 2-i lapok reprodukálnak. Örömmel regisztrálja a lap,hogy Schober kancellár személyében olyan kormányelnököt kapott Ausztria,akmek energiája minden biztositákot megad. A kormányválság minden vérontás nélkül,simán ment végbe. Nem volt szükség a Heinrorehreknek bácsi bevonulására,mert az osztrák szocializmus - mint különben minden más ország szocializmusa is - gyalázatosan megfutamodott. Kiégendő volt a nemzeti erőknek újjáéledése ahhoz,hogy a gyáva ,szájaskodő ás antifascista austro-marxismus egyszerre lemondjon nagyhangon hirdetett harcias szándékairól. Most aztán Schober jobboldali metódussal kormányoz és elegendő lesz egy kis energia - ami nála soha sem hiányzik- hogy radikálisan szanálja az osztrák krízist. Természetes,hogy az egász szociáldemokrata állatvilág ugy állítja be ezt az eseményt,mint a fascizmus győzelmét Ausztriában. Sem tudiuk - igy végződik a cikk - vaiion tényleg olyan fascismusről t