Lapszemle, 1929. október

1929-10-04 [1355]

t.*marosan elintézni az orosz államadósságok kérdését épagy, Mist a ibefeglalt toigtl javak kércését is. Ami az oroszok kölcsönigényeit illeti, valószínűleg a kormány fog találai valami okosabb &egtldást is, mist áll^kölcsott az ©részek részére. Értelmes tgyozménynek mondja a megegyezést a D.Ckrcn.ó. is, amely szerint a kermáty kelytalonul járt el két kónapja, mikor bitódéit a t#ryk követeléseiaek. Tárgyalásokról nea leket szó két ország közt, melyei "nea beszéltek ogyméskoz". Az első deltg a jó viszonyt fjru felvenni és a tárgyalások, melyek nektz éknek Ígérkeztek ás amelyekkez a parlomtat ébersége le:.z kívánatos, azután jöketnek. Reckberg tervét francia-német szövetség létrekozására felelőtlen akci<* tak jellemzi a Munck. G^uid vezércikk*. Atglia érdeke volna a két erszág szövetsége, mert ez f elmejitané ot a lecarnói kötelezettségektől, de attak az akciótok súlyosabb egyetektől kellene kiindulnia, mint Hookbergéktől. Makmud pasa lemondott ás JUgypt tabut semleges korainy vezeti a válosztásokat, irj» a Times irf

9 Sajaes aem egészen bizonyos, kegy a v/afd, amely bizonyara győztesként fog kikerülni e választásokból kujlandó lesz-e a Hoüdorsoi féle o yezményt elfogadni és nem követel-e majd többet, főleg látva, mily küAjLvnA iüogkátrált Henderson az oroszok előtt. Ha Makmud pasa a wafd torveit sok esetbet meg is valósitttta, "ellopta rukaikat", és igy méltán gyűlölik őt ellenfelei, mégis uogy államférfiú, akinek két előnyös szersótáést ervet ÍÍ sikerült Angliával elfogadtatnia és akit ka nenis szeretnek konfitársai, de bétreságát és becsületességét tisztelniük kell. Magyarország. Utódállamok. AD.Ttl.rf pár sorban ismerteti Batnlen gróf beszédét, ki elitélte az ellenzéket, ualy ideget faktorok segítségét kertsi. JflL ismeri a d emekratisálóa dás szükségát a revizió szjoipentjából, ' e azt máskép látja, mint azs'ellenzél Utalt a leketőségrs, kogy mérsékelt demekrata emigránsokat visszaenged Magyar országba,