Lapszemle, 1929. október

1929-10-29 [1355]

mondást lát Gafencu külügyi állam^ikámak az o^fcánskérdéare vonat,ko só nyilatkozatai között* Gafencu ugyanis- a bocsi tárgyalások után hangsúlyozta, hogy a közvetlen magyar-román tárgyalások <?sak rövid dőre szakadtak fölbe, most azonban a főibecsakitá3t mégis ugy értei zi, hory semmisnek jelenti ki a Bécsben tett romár, ajánlatot is és : eddigi tárgyalásoknak semminemű eredményét nem ismeri el. A jelen ' zétben as Uni versül már csak kizáróan Titulescu diplomáciai tehetségében bizik. akinek sikorülni fog a magyar propagálda legyőzése.. A Bethlen-kormány lemondásáról közöl egy jelentést a Ouvantul 25-1621 , bár megkérdőjelezve, fönntartással, A Mr odamegy ki, hogy ft párisi keleti jóvátételi konferencia befejezése után Bethlen i mini sst erein ük mindenképpen iexaond, akár győzedelmes ke dik ott a magyar álláspont f akár nem*« Zalesky bukaresti sajtónyilatkozatának magyar vonatkozásairól lásd a külpolitikai rovatot*"Franciaország és Magyarország"cijaai Sauerv/ein

0 a " Matin" külp.olitikusának oikkét hozza a Cuvantul 26~1G22« A tényeknek egy poro* zata, mely tények mind a magyar kormány kezdeményezéséből jöttek létre, bizonyos mértékben erősen nyugt raLanit ott át; legutóbb a három kisontente-állara közvéleményétA nyugtaű-bnságot voltakép az keltette,, hogy a magyar sajtó szükségesnek vélte túlságosan ís hangsúlyozni Bethlen grófnak Eriandnal való tárgyalásait, mint Magyarország és Franciaország között egy szenzációs közeledés jelété Annyi bizonyos,, hogy ninos még egy állam, amelyre a háború annyira radikális és annyira fájdalmas változást hozott volna, mint Magyarországra. Ezt el kell ismerni Nem is kivan hat ja senki Magyaror szagtól: hogy feledkezzék meg erről a fájdalmas vereségéről^ Ami viszont a franciáknak a magyarok iránti érzelmét illeti., itt meg azt kell leszögezni ^ hogy Franciaország nem táplál valamilyen tradicionális ellenszenvet Magyarországgal ssemben« A két nemzet között csak a trianoni szerződésből szárraa-