Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-30 [1354]

gol*»szász szövetség legendáját, amelyet MacDonald egy nyilatkozatban már megcáfolt. Az egyesült Államokat gyanúsítani ilyen törekvéssel , irja a Times, caak mosolygásra érdemes abszurdum. Más helyen /15/ a Ilevi-York Times arra mutat rá, hogy a tengeri egyezményt mindenki ugy üdvözli, mint a béke biztos zálogát Anglia és Amerika között, amelyet követni fog a kiszélesített éa még hatásosabb nemzetközi egyezmény. Hoover elnöknek és MaoDonaldnak azonban nem szabadna megállniok a tengeri és katonai leszerelésnél, hanem keaiikbe kellene venniök a vámkorlátok leszerelését is, melyet a Népszövetség megpendített és amely nem kisebb faktora volna a béke ügyének mint a tengeri leszerelés. Bizonyos, hogy a védvámok eltörlése Amerikában is nagy ellenkezésre találna ... Hiazen Sraoot szenátor minden ily«n törekvést bűnös internacionalizmusnak bélyegez meg. Mintha nem az internacionalizmus volna a világkereskedelem és az amerikai prosperitás bázisa! A Wew-York Timea abban bizik, hogy Hoover mint lelkes bajnoka a békének, nem fogja pártolni az olyan vámpolitikát, amely raeggyülöltetné Amerikát a külfölddel. Ugyan-e lapnál; /14/ egy vezércikke Mac Donaldnak politikai és államférfiúi tehetségét magasztalja. Megjegyzi, hogy az a mesteri biztosság, amellyel megoldotta az utóbbi idők külpolitikai kérdéseit u.m. a palesztiniai krizist, azután az angol-amerikai tengeri prob.lémát kell, hogy a legm»»grögzöttebjb konzervet ivistát is Mac Donaldról táplált lekicsinylő vélemény ének reviziójára birja Ós Víintson Churchillnek - MacDonald legádázabb ellenségének - irigységét felkeltse. Mert MacPonalcJ eddigi ténykedései nemcsak a brit presztízst emelték a külföld felé, hanem nagyon megerősítették a Labor Party helyzetét is Angliában, Biztos külpolitikai érzékének jele volt az az intervju. is, melyet a Petit Párisién londoni tud ós i tó j antik