Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-26 [1354]

milyen magyarellenes magatartást tanusit az állami román elemi iskola sváb származású igazgatója s

Neidenbach Gusztáv

;

A községben 48 magyar tanköteles gyermek van s miután törvény szerint 30 kisebbségi tanuló már jogosulttá teszi egy kis-ebbségi szekció felállitását

;

az iskolában okvetlenül létesítendő lenne egy magyar tagozat Keidenbach azonban gongoskodott arról„hogy a 48 magyar tanuló helyett mindössze 29 tanköteles magyar gyermek legyen amennyiben a többiekről egyszerűen kijelentette, hogy nem msgyar ok,. Természetesen teljesen Önkényesen járt el ebben a tekintetben

s

még a szokott névelemzésen is tul tette magát ...Szerinte pld. nem magyarok a Molnár nevü gyermekek,,nem magyarok Ujj Mihály és Ujj Rózsi Keidenbachról különben is tudnivaló,;hogy a magyar gyermekekhez csak ilyen-formán beszélz*Te irredenta kutya!" A bukovinai csángók elrománositásának veszedelmével kell számolni a Brassói Lapok 25-217 és 26-218 szerint egy Balásfalván lefolyt püspöki értekezlet azon határozata alapján

y

mely a bukovinai 5 csángó-magyar katholikus községet egyházmegyeileg a j&ssyi katholikus püspök fennhatósága alá helyezte A jaesyi katholikus püspökről tudnivaló ugyanis„hogy egyházi téren kifejezetten romanizáló politikát követ hiszen az eddig is fennhatósága alá tartozott moldvai csángó-magyar katholikus oknak egyenest megtiltotta a templomban a magyarnyelv használatát,; ők csak románul hallhatnak szentbeszédet

;

.A Brassói Lapok a balásfalvi határozatot mint a román uia&om alá került magyar kisebbség nagy veszedelmét állítja be

0

Hogy mik voltak a határozat kulisszatitkai,azt nem lehet tudni,Az értekezleten Majláth püspök képviseletében megjelent Floanik pápai kamarás tiltakozott ugyan a határozat ellen de ez a tiltakozás nem lett figyelembe véve Eredetileg arról volt szó.hogy a szóbanforgó 5 magyar községet Cisar bukaresti érsek fennhatósága alá helyezzék aki miután kevés a hive eredetileg igényt is formált erre