Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-03 [1354]

impóriumokkal rendelkeztek.Az itt elkövetett igazságtalanság volt egyik oka annak is,hogy az olaszek táveltartják magukat a Versaillesben összetákolt kártyavártól. "Ismét csehszlovák intrikálások" cimet adja a Tribuna /!/ wieni levelezőjétől kapott tudósításának,aki a Benes és Streeruwitzféle pilseni találkozás kulisszatitkaira igyekszik rávilágítani és e célból részleteket közöl a liener *llgemeine Zeitung egyik legutóbbi cikkéből, ahol bőven pertraktálja Benesnek Ausztriával kapcsolatban folytatott manőverét,egyebek között azt az állítólagos ajánlatát, hogy egy 150 millió Schilling kölcsönt juttat Ausztriának,sőt garanciákat vállal annak az osztrák kölcsönnek nyélbeütésénél is,amellyel 1927 óta hiába próbálkoznak .Az olasz lap tudósítója joggal véli felvethetni azt a kérdést,vajjon Prágában tényleg azon a véleményen vannak-e, hogy az ausztriai krízisnek prevalensen gazdasági okai vannak,és nem politikai.Ha igaz az,amint az emiitett wieni lap is irta a pilseni találkozás után,hogy a csehszlovák diplomata pénzügyi manővernek politikai háttere van,ugy igaz az is,hogy ezúttal a csehszlovák külügyminiszter rosszul használja fel az országa pénzét.Akármennyi kölcsönt is ad Ausztriának,a Streeruwitz-koimány ezután is olyan gyenge marad,mint volt,gyenge marad különösen azzal a jobboldali mozgalommal szemben,amely Benest erre a pénzügyi manőverre készteti. El sem lehet ugyanis képzelni,hogy egy kis hatalom,8mely Ausztriával határos és amely mindent politikai szempontokból tesz,egy kölcsönügyletet ki ne használjon arra,hogy a saját hitelezői előnyeit politikai téren ki ne aknázza. Magyarország. A Secolo /V rövid budapesti keltezésű tudósítást közöl arról hogy a kereskedelemügyi minisztérium éléről eltávozott Hermann helyét Bua János foglalta el. Az Itáliában lévő magyar katonai bizottság - mint a Giornale d Itália irja és fényképpel illusztrálja - Panzie és Bőder táboraokok