Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-19 [1354]

/17-441/ ajsa i, t ó s zab^^g_£££

m

E2

n J^iíáli- JL£ AS£l£Í£££i§.£ > amelynek indokolásában "nem tárgyilagos" ás "uszitó" kritikáról van szó,azt kérdezvén,vajjon hol van az a határ,amely ilyen kaucsukfogalomnak szilárd alapot adhat,és kik azok a birák,akik kifogástalan tárgyismeretre felépitve Ítéletet kell,hogy mondjanak olyan dolgokról, amelyeknél a pártok gyűlölete és kedvezése ilyen kiváló szerepet játszik. Hogy hamarjában a sajtószabadság szerény növénykéje is befejezi tengődő létét,azzal legkevásbbá törődnek azok a sajtósztratógák, akik csak s zaba da lmaz ott_ J^ejnokrata_ jbolla_ka t tárta nak lé t j og psj&taltnak. Magyaro rsz ágról.. A Voss^ Ztg- ^aji^^7-4j3^J[^ közöl Briand be

szédéhez

,aki a tanítókra és az anyákra apellált és olyan emberekről beszélt,akik mérget vetnek,a gyűlölet szellemét hirdetik és uj vérontást készitenek elő. Kit értett ez alatt? Különös volt, hogy hány ember érezte magát találva. Egész nemzeteket értett-e, amelyeknél a nemzeti szelllem, minden pozitív termetesnek ez az alapja, a sovinizmus torzképévé fintorul? Semmiképen sem valtak csak a magyarok azok,akik azt hitték,hogy a béke nagy pacifikusa különösen rájuk gondolt ,de ők voltak az egyedüliek,akiknek szószólója belement a kérdésbe. Ami Íven nagy az ay agyéni tiszteleti a

melyet az aggastyán Apponyi élvezJlJ^iJj}^„^Í^J^í^^lBI^BÉ^^-B^Etí^ politika ellen,a magyar szellem ellen, amely a legyőzöttnek kemény sorsa ellen való természetes felháborodásában ugylátszik nem veszített el sermit mások ellen való türelmetlenségéből. A háború elutasítása - egyetlen hazafi sem tehetné ki országát a békeszegő roszz világhírének - annál hatásosabb volt.