Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-03 [1354]

Auguaztua 31*,8zept,l„«i lapok; Csehországi és felvidéki lp„ 1929,. szeptember 3. " Iffazaágot Magyarországnak* cimü könyvről ir cikket a Prager Presseben /31-237/ J

9

ü«Síkúra tanár. Miután a könyv bevezetéséből megállapítja, hogy az a közismert magyar propaganda théziseket foglalja Eiagíüim éo nyilván az angol közvélemény számára Íródott, rátér Apponyi grófnak idagyarország történelmi hivatásáról szóló fejtegetésére és ezeket egyszerűben a XIX, század óta propagált történelem-hamisításnak mondja, Magyarország sohasem volt nemzeti állam, hanem különböző népek alkották azt és amikor uzarpálni akartak az uralmat a többi nemzetiségek felett - a magyar állam széthullott* ^z semmi esetre sem szól a magyarok, államalkotó képessége mellett, Apponyi jól tudja « irja Sikura >» hogy a magyarok szisztematikusan szövetkeztek a törökökkel a dinasztia ellen ós hogy a török veszedelmet csak a szlovák-német elem állította meg,- De azért Apponyi most is az "európai vódbistya" fogalmával operál»• Apponyinak a magyar faj felsőbbrendűsége mellett felhozott nevek közül csak egjik magyar» Semmelweis német származású volt, Petőfi pedig tót any ától szarnék mázott*- Horváth Jen^a trianoni szerződés diplomáciai történetéről és az európai politikáról szóló fejtegetését Sikura szöges ellentétben álló nak mondja az európai és az osztrák történetíróknak okmányokra alapozott megállapításaival

a- lukács Györgynek a háborús bűnösségről; valamint a faji. hegemóniáról való beállítását a cikkíró azzal utasítja el, hogy mar formuláz ás án II fogva sem le™, het azzal polemizálni és Lukács állításai aligha fognak rokonszenvet kelteni.a müveit Angliában. Valótlanságnak bélyegzi Lukácsnak a magyarok nemzetiségi politikájáról szőlő állításait is ezeknek cáfolat aképen. aláhuzottan leszögezi v hogy a tót oknak a magyar uralom alatt nem volt egyetlen középiskolajak sem pedig tőtnyelvü