Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-03 [1354]

törvényből sem, már a dolog természeténél fogva 3eraVallási kérdésekben a kisebbségi törvényre nem sok feladat vár

s iskolai tekintetben sem-lesz sok rondeznlvalója. A nyelv jogát biztosítani fogják a kisebbségek által sürunlakott helyeken az állami hivatalokban,, A polgármesteri és jegyzői hivatalokban mindenütt használni lehet raajd az anyanyelvet. Természetsen a javaslat hosszabb me gfontolás és komoly tannkg eredménye lesz A Maniu-kormány garancia arra, hogy a kisebbségi törvény nem lesz Potemkin-faltt, haneft olyan törvény, amely a demokrácia elvein épül fel és ezekkel az elvekkel fog átmenni az életbe," /Ellenzék 31/ A magyar sajtó felháborodva ismerteti ezt a jelentést, AZ B. /ol/ szerint a kormány-kamarilla éppen agy meg akarja hamisittathi a kisebbségi törvényt is,mint a közigazgatásival tette, Számon kéri a gyulafehérvári pontok eL maradását

:

. a különleges elbánást a különböző nemzetiségekkel,

; ami nyílt bejelentése a Magyarság üldözééénefc.Annyi különbsé.' lesz az eddigi helyzettel szemben, hogy «amit eddig törvénytelen és abuziv cselekedetnek tartót tünk,; az ezután törvényben szentesitett cselekedet lesz.- A K.U.-ban /%/ Paál Árpád vezércikkben fejtegeti, hogy Maniuéknak vesszőparipája az Irredentizmusj mert ma minden érdemük egykori irredentizmus Pedig az ő irredentizmusuk soha szét nem tagolta volna Magyarországot^ ha nemzetközi gazdasági és hatalmi érdekek bele nem avatkoznak s éppen igy ezután 3em fog országot megnyugtatni se, miféle irredentizmus. Hazugság az ho -y a román elem fejlődését Erdélyben mesterségesen akadályozták volna m g. mert hiszen az erdélyi román kultúrában, gazdasági állapotban, messze felette állfc a magyar uralom alatt a királysági románnak, AZ egész bejelentésről azt