Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-12 [1354]

csoportosulást. Bármennyire is/ a domináuiaokkal való kooperációnak kimély itósére, nagyon sok időbe fog mőg telni

1

, mielőtt lemondana az európai kontinenssel való összeköttetéseiről. Magyarország. Utódállamok

. A Monitor /22/ bukaresti tudósítója arra mutat rá, hogy az uj román közigazgat'isi törvény voltaképen visszatérést jelent azokhoz az intézkedésekhez, mellek Oroszországban és a monarchiában voltak érvényben a cárok és a császárok idején

f ami mindenesetre érdekes megvilágításba helyezi a "felszabadítás* és "demokrácia" fogalmát, A háború utáni Nagyrománia ugyanis a Habsburgok és Romanovok rendszerét Erdélyben ás Besszarábiában azonnal román rendszerrel cserélte fel, nagy elégedetlenségére a tartomán} ©knak, melyek tiz éven keresztül harcoltak a centralizáló autokrácia ellen. Amikor végre Maniuók kerültek uralomra, első dolguk volt égy uj közigazgatáBi törvén} kidolgozása. A regátbeli Románia, irja a ^nitor, felszabadította a románokat az orosz ős a magyar uralom al ól ós most ezek a románok szabadították fel a regátbeli románokat az elnyomatás! központosító rendszer alól, A New-York Times /3*>/ bukaresti tudósitója elmondja Ui3s üniversenek /a bécsi lisl Goldarbeiter/ bukaresti kalandját, amikor a tömegek inzultusa elől kénytelen volt a bukaresti katedráli3ba menekülni, ahonnét az antiszemita zavargók ki akarták tuszkolni* Csak a rendőrség közbelépésével tudott menekülni a szerencsétlen leány, irja a New-York Times, aki elkövette azt a hibát, hogy n, ugati civilizációt várt a Balkántól. ügyan-e lap /2i/ egy londoni hir alapján jelenti, hogy koskutitch és egyéb horvát politikusok elmenekültek a szerb terror elő}., hogy a többi horvát emigránssal együtt akciót kezdjenek a külföldön