Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-12 [1354]

. Jugoszláviában* Ba

lkáni utazásáról számol be Herriot az iüre ITouvelle 10» vezércikkében; A szerbek francia-rajongásáról nem tud eléggé dicsérő szuperlativusokban szólni, a szerbek óletre-halálra Franciaország barátai,A horvátok között Franciaországot még nem eléggé ismerik, Görögország felé azonban 3ok a tennivaló,nemcsak azért,mert még a háború utánról is fennmaradtak a görögöknél bizonyos félreértésekből eredhető franciaellenes aangulatok

p

hanem azért is,mert gazdasági téren Franciaország rendkívül sokat segíthet a sokat szenvedett Göröj országon 3 ugyanakkor fejlesztheti saját balkáni kereskedelmét is

v Anglia ás az Entente cordiale kérdését vizsgálja Bcmier a Petit Párisién 10,-ben„Ha Anglia kilépne az Ententeból,ugyanolyan súlyos hibát követne eí mint Németország a háború előtt,amikor egyszerre fordult Angliával,Oroszországgaé és Franciaországgal szembe

4 áz esetben nem kellete,hűgy Franciaország mindjárt szembeforduljon Angliával, tlóg volna az,ha nem hozná meg azokat az áldozatokat,melye* ket csak a baráttal szemben kell meghozni.

: Nem is hiszi ő,hogy Anglia meg akarná szakítani az ántenteot

?

s hogy Hágában Anglia olyan különösen viselkedett annak oka kettős-belpolitikai téren mindenáron kellett valami ujat produkálni a már kiábrándulni kezdő választóknak^ külpolitikai téren pedig ugy látszik az a helyzet,hogy Anglia ma már nem vonulhat vissza splendide isolation

s

ja mögé*ezt a kényelmes helyzetet most Amerika élvezi,Anglia most arra törekszik,hogy legalább Amerikával közösen összefogva gyakorolja az arbiter szerepét,melyet hajdan egyedül gyakorolt ..Padig ez nem segít Anglia gazdasági bajain* s amellett igy fel. ke 11 áldoznia Anglia tengeri supremáciáját., jzlria kormányzását éles kritikában része siti az Bcho de Paris 10J helyszíni riportja,;