Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-11 [1354]

tó magyarságot De nem kell félteni a békét tőlünk, akik őszintén megmondjuk, hogy elégedetlenek vagyunk mi komolyan fogjuk fel kötelezettségünket, amelyeket a kötelező döntőbíráskodás elfogadásával vállaltunk; Nem akarjwk háború után megváltoztatnia a mai állapotokat, mi bizunk a békés fejlődésbe és ő^mei lattá a francia császárság összeomlását, a Hohenzollernek hatalma kibontakozását es bukását Ausztria és Magyarországban a monarchia szétbomlását ^ holott ezeket az alakulatokat örökélet üeknek gondolták, erős meggyőződéssel vallj a, hogy a mo3taai. állapotok sem maradhatnak fenn, ezek is szükségszerűen meg fognak változni** Apponyi beszédének jelentőségót a "Pester lloyd" , a "Budapesti Hirlap", az "Újság", a "Pesti Napló", a "Magyar Hirlap" vezércikkben méltatja*A "Budapesti Hirlap" vezércikkében azt mondja, hogy Apponyi beszéde nemcsak szónoki esemény, hanem a magyar küzdelmek utján tett nagy lépés

s ami haladást, jelent a nemzet számára. Jellemző, hogy a "Budapesti Hirlap"«.pal egyformán a radikális "Magyar Hirlap" is azt (*> m* mm mm •*> mm <m m.m m mm mm mmm mm mm mm m mmm-mjm. mondja, hogy Apponyi Albert gróf genfi beszéde a magyar kérdés ébren t artásának utjjan cselekedet számba jön* Amit Apponyii Albert gróf Genfben mondott, mondja a "Magyar Hirlap" 9 azt az egész magyar nemzet mondta * Az "Újság" vezércikkében többek közt azt mondja, hogy lehem * m V* m «•> •*> tétlen meg nem érteni a világ hatalmasai számára Apponyi gróf világos megállapítását,, hogy noha elégedetlenek vagyunk^ a békét mi nem fogjuk megbontani^ de megbontja maga az az állapot, amellyel eléged* lenek vagyunk, nincs is szükség arra^ hogy akár fegyverrel, akár más képpen mi zavarjuk meg a békét, mert ez a béke egyszerűen nincs meg. Ami bennünket elégedetlenségképpen gyötör, az nyugtalanság és gyanakvás formájában háborgatja a másijc fél elet nyugalmát es igy Európa érdeke, volna az igazságtalanságok reparálása. Bizonyos tekintetbe